Tanulmányok Márton Áron püspökről

A Verbum Kiadó és a Szent István Társulat együttműködése jegyében Bodó Márta, Lázár Csilla és Lövétei Lázár László szerkesztésében új kötet jelenik meg Márton Áronról, amely a legújabb forrásokat mutatja be, a kutatás legfrissebb adatait tárja az érdeklődők elé. A 2012 augusztusában Csíkszentdomokoson megrendezett Márton Áron konferencia előadásait egybegyűjtő kötet szerzői olyan jeles történészek, teológusok, szociológusok, akik évek óta foglalkoznak a huszadik századi Erdély, ezen belül a katolikus egyház történetével, kiemelten Márton Áron társadalmi szerepével.

A kötetben szereplő tanulmányában Stefano Bottoni így fogalmaz: „Sok szó esik Márton Áron szellemi és egyházpolitikai örökségéről, és a szinte egyhangú csodálat néha zavarbaejtheti a kutatót”. A huszadik századi levéltári források feldolgozása során egyre sokszínűbb kép rajzolódik ki Márton püspökről, de ezek a kutatási eredmények jobbára szakfolyóiratokban jelentek meg. Állítható, hogy az utóbbi húsz évben nem jelent meg Márton Áron társadalmi szerepét sokoldalúan körbejáró, azt összefoglaló, a szélesebb közönség számára is hozzáférhető tanulmánykötet. Holott igény minden bizonnyal van rá, ezt mutatja az a tény, hogy (a szintén Verbum által megjelentetett, és a posztuláció által támogatott) Keresztény Szó Márton Áron-száma 2013. februárjában 6500 példányban kelt el alig két hónap alatt.   

Jelen kötet a mutatkozó hiányt igyekszik pótolni, és az érdeklődést betölteni.  A sok érdekességgel szolgáló tanulmánykötet két részből áll. Az első részben történészek, egyháztörténészek számolnak be az utóbbi évtizedben végzett, Márton Áron püspök szerepével összefüggő kutatásaik eredményeikről. Márton Áron és György Lajos 1930-as évekbeli ifjúságszervezői, lelki- illetve tanulmányi vezetői, népnevelői, intéményszervezői munkáját Ozsváth Judit foglalja össze. Péter Izabella Márton Áron méltán híres 1944. május 18-i, a zsidók védelmében mondott beszédéből indul ki, a zsidók kikeresztelkedésének, ezáltal remélt megmenekülésének egyházjogi kereteit és megvalósulását vizsgálja. Nagy Mihály Zoltán tanulmánya összefoglalja Márton Áron szerepvállalását az 1940-es román−magyar határmódosítást követően, illetve az 1945 utáni erdélyi határvitában. Holló László dolgozatában a Erdélyi Római Katolikus Státus sajátos autonómiájának történetét tekinti át, és azt vizsgálja, hogyan próbálta Márton Áron püspökként a főpásztori döntéseket érvényesíteni a Státus segítségével, máskor annak ellenében is. Marton József az ismert történelmi tényt, Márton Áron kiállását a görögkatolikus egyház mellett, mutatja be. „A bölcs püspök félretett minden nemzeti sérelmet, s nagyvonalú segítőkészséggel és hősies fokban gyakorolta a keresztény szeretetet: papjainak a földalatti görögkatolikus egyház pasztorálását alapvető feladatként jelölte meg.”

Seres Attila eddig ismeretlen, az Orosz Föderáció Állami Levéltárában található források felhasználásával azt mutatja be, hogyan tartotta a Kreml folyamatosan kontroll alatt  a romániai egyházi viszonyokat. Írásából kiderült: az egyházi vezetőkkel, mindenekelőtt Márton Áron személyével összefüggő problémahalmaz időnként elérte a szovjet politikai döntéshozatal ingerküszöbét is. Denisa Bodeanu írását nagy várakozás előzi meg, a szélesebb közönség először olvashat átfogó tanulmányt Márton Áron püspöknek a Securitate Levéltárát Vizsgáló Országos Tanács archívumában őrzött megfigyelési dossziéjáról. Egy ideje már „közszájon forog”, hogy a Securitate teljes levéltárát tekintve is egyedülállóan vaskos a püspök dossziéja, azonban ebből a tanulmányból ismerhetjük meg elsőként Márton Áron dossziéinak pontos volumenét, összetételét, és a püspök megfigyelésének sokrétűségét. Novák Csaba Zoltán forrásközleménye – mintegy kiegészítve az előbbi tanulmányt – a Securitate levéltárából származó lehallgatási jegyzőkönyveket közöl Pálfi Géza megfigyelési dossziéjából. A püspök és kiváló papja, bizalmi embere között folyó beszélgetések  a katolikus egyház hetvenes évekbeli problémáiba engednek betekintést. Stefano Bottoni, aki korábbi munkáiban már bizonyította, hogy nagy tudású, szakavatott ismerője a romániai kommunizmus magyar kisebbségre gyakorolt hatásának, ezúttal a Márton Áron püspök társadalmi hatását vizsgálja nagyívű tanulmányában.

A kötet második része a jelenkori Márton Áron-recepció kulcskérdéseivel kapcsolatos tanulmányokat tartalmaz. Kuszálik Péter bemutatja a Mentor Kiadó gondozásában megjelenő Márton Áron-hagyaték köteteit, Kovács Gergely, a püspök szentté avatásának posztulátora a boldoggá, illetve szentté avatás és a történészi munkák összefüggéseiről ír. A püspök tanításának társadalmi aktualitásait Virt László, Márton Áron biográfusa, közéleti „tanulságait” pedig Soós Károly ismerteti, végül Lázár Csilla bemutatja a Márton Áron szülőfalujában létrehozott életrajzi és történeti emlékkiállítást. (verbum)