A Gyulafehérvári Főegyházmegye, a felcsíki főesperesi kerület papsága, a kosteleki hívek és a rokonság Isten akaratában megnyugodva, és a boldog viszontlátás reményében tudatja, hogy

Nagyontisztelendő SALAMON ANTAL szentszéki tanácsos,  plébános

(Lujzi-Kalagor 1934. nov. 10. - Kostelek 2014. febr. 8.)

2014. február 8-án, életének 80., papságának 56. évében, szentségekkel megerősítve az örökkévalóságba költözött.

Temetése Kosteleken február 10-én déli 12 órakor a plébániatemplomból a helyi római katolikus temetőben lesz.

Szeretett halottunk a moldvai magyarság azon hű és első ágacskája, akit Istenszolgája Márton Áron püspök 1946-ban „ingyenes tanulónak fölvett” a székelyudvarhelyi Róm. Kat. Gimnáziumba, és aki „a következő évben magával hozta Horváth Antalt.” A középiskolát Gyulafehérváron fejezte be és teológiai tanulmányait a Hittudományi Főiskolán végezte.

1958. június 1-jén Márton Áron szentelte pappá, amiről így vallott: nem lehetek más, csak jó pap. Marosillyén káplán, majd a dévai Szent Antal plébánia lelkésze. A diktatúra zaklatásai alatt kapta azt sokkot, ami beszédében néha megnyilvánult, de nem a liturgia végzése közben vagy a katekéziskor. 1978-tól egészen haláláig a főegyházmegye legkeletibb és nagy kerülővel megközelíthető plébániájának, Kosteleknek és a hozzá tartozó Magyarcsügésnek és Gyepecének lett mindhalálig hű lelkipásztora. Híveit hűségre, a gyerekeket hitre és kultúrára nevelte. Felkarolta és ápolta Boldog Rupert Mayer emlékét. Két éve, hogy a szenvedő Krisztusnak lett csendes osztályosa. Tudjuk, hogy „akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön örökké, miként a csillagok.” (Dán 12,3b)  

E fohásszal búcsúzunk: Úr Jézus, öleld Szent Szívedre Antal testvérünket.

 

„Uram, úgy legyen, ahogyan Te akarod;
úgy akarok járni, ahogyan Te akarod,
de segíts megértenem akaratodat!

 

Uram, akkor van itt az ideje, amikor Te akarod,
és én készen vagyok, amikor Te akarod,
ma és mindörökké!

 

Uram, elfogadom, amit Te kívánsz,
és az a nyereség nekem, amit Te kívánsz,
elég annyi, hogy én a tied vagyok!

 

Uram, azért jó így, mert Te akarod,
s azért nem félek, mert Te akarod!
Szívem a Te kezedben nyugszik. Ámen.”

                    (Boldog Rupert Mayer: Ima)

 

Kostelek, 2014. február 8-án.

                                                                        A gyászoló papság, hívei, testvérei és a rokonság.