Vasárnap ragyogó időben ülte körbe a székelyfancsali templomot a szépszámú zarándok – szűknek bizonyult a leányegyház harangtornyos istenháza. Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén Egyed Gábor máréfalvi plébános üzenete: „Nézzünk fel a keresztre, érezzük meg Jézus vonzását!” Isten fia emberré lett; „utolsóként” halt meg a kereszten – az üdvösség fájává alakította a bitófát. Azért tudott felemelkedni, hogy minket felemeljen. Zárásképpen megköszönte, hogy együtt ünnepelhettük a Szent Kereszt felmagasztalásának titkát.

Engedjük-e, hogy Krisztus a nehézségek fölé emeljen? – kérdezte a búcsús szentmise szónoka. Szent Pál példáját említette, aki az Istentől kapott szabad lélekkel legmélyebb leveleit a rácsok mögött írta.

Hogyan lehet a kegyelem által felemelkedni? A lélektani válasz egybecseng a teológiaival: ha feldolgozott küzdelmeinket egyesítjük Jézus kereszthordozásával. Gyökössy Endre írja: amikor a templomok kiürültek, megteltek az elmegyógyintézetek.

Ne futamodjunk meg a nehézségek elől, tudatosan vállaljuk azokat, miként a Szűzanya se értette az angyali üdvözletet, de befogadta.

Napjainkban gyakran emlegetjük a nagykorú kereszténység fogalmát. Egyed Gábor plébános szavaival a tudatosság imaéletet feltételez, és hogy szabad lélekkel, a nehézségeket vállalva követjük Krisztust.

Kérdés: tudom-e vállalni a megpróbáltatásokat? Életnehézségeink során nem érdemes fűbe-fába kapaszkodnunk. Az ünnep egy stáció, hogy feltekintve az üdvösségszerzőre, tudjuk a paténára tenni szenvedéseinket. Amivel Isten megajándékoz, azt fogadjuk el.

(mm), Székelyhon.roszekelyhon.ro/archivum/offline/cikk/94250/%E2%80%9Ea-szent-kereszt-olyan-mint-egy-nyitott-imakonyv%E2%80%9D
 

Articol
În perioada 11–13 mai 2026 s-a desfășurat la Alba Iulia cea de-a 77-a sesiune plenară a Conferinței Episcopilor Catolici din România (CER), care îi reunește pe ierarhii romano-catolici și greco-catolici din țară.
Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.