Szokássá vált, hogy ősszel Csomafalván a gyergyói körzet iskolásai számára vetélkedőt szerveznek. Korábban volt itt ki mit tud, ahol a hittan ismereteiket mérhették össze a versenyzők. Az idén kicsit másképp szervezték meg ezt az őszi találkozót: nem a versengésen volt a hangsúly, hanem az együttlét örömén. Ahogyan azt a reggeli szentmisén Czikó László elmondta: világunk annyira tele van a nemtelen és értelmetlen versengéssel minden téren és minden szinten, hogy felüdülés egy olyan rendezvény, ahol a szó szoros értelmében a részvétel a fontos. Ennek megfelelően nem is helyezések, rangsorolás követte a találkozót, hanem a legügyesebbnek kikiáltott csapatok kaptak egy sor tapssal többet társaiknál.

A Ferenczi Júlia csomafalvi hitoktató, valamint a gyergyócsomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola és a helyi plébánia által szervezett hittanos találkozó idei témája a vallási és magyarságtörténeti téren megnyilatkozó kreativitás volt. Az október 16-án, szombaton megrendezett körzeti találkozó mottója: Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelke kárt szenved? (Mt 16,26). Tizennégy csapat nevezett be (Orotva, Ditró, Gyergyószentmiklós, Csomafalva, Remete, Újfalu, Alfalu, Szárhegy, Tekerőpatak), s a megadott téma szerint készült fel. Három számban csodálhatták meg a nézők a résztvevők leleményességét: egy szentet kellett öt percben bemutatniuk, egy előre kijelölt Áprily-verset kellett lemondaniuk, valamint egy „kakukktojás”-feladatot kellett megoldaniuk.

A 14 csapat lenyűgözően alaposan készült (ez egyaránt dicséri saját szorgalmukat és hitoktatóik munkáját!): a számukra kijelölt szent (régiek és korban közelebb állók) életét, a történelmi kort olyan körültekintően mutatták be, hogy abból gyermek–felnőtt egyaránt tanulhatott. Ezen túl néhány csapat kiemelkedően leleményes volt: színdarabot adtak elő, bábjátékban mutatták be a szent életének főbb mozzanatait, szobrot készítettek, vetített bemutatót, rajzolt plakátot, voltak, akik eredeti népi dallamokat felkutatva igyekeztek a zenei szépet is érzékeltetni a hallgatósággal. Hallhattunk gyönyörűen előadott saját fogalmazást, láthattunk kiválóan megválasztott, korhű kosztümöket, és szép volt az is, hogy néhány csapat népviseletben jött el a találkozóra. Egyes csapatok arra is gondoltak, hogy a szent életének mai tanulságait is bemutassák, azt, ahogyan őket ma segíti mindennapi életüket jobbá alakítani.
A versmondás keményebb diónak bizonyult: leginkább a szövegértés nehézségei miatt nem sikerült minden szavalónak kiválóan érzékeltetnie az Áprily-verset, valamint a költő nem harsány hangvételét is keveseknek sikerült hűen tolmácsolniuk: inkább a romantika korának versmondási stílusához alkalmas harsányságot, széles gesztikulálást próbálták többen is alkalmazni, azt, ami e halkszavú erdélyi költő életművétől meglehetősen távol áll. Emellett is néhány egészen kiváló fiatal versmondót hallhattunk a találkozón. A zsűri számára, akinek a versengés kiküszöbölése mellett is meg kellett neveznie a legkreatívabb csapatokat, nehéz dolga volt, s a „kakukktojás”-próba segített végül kiválasztani a kiemelt öt csapatot, akik többnyire Árpád-házi szentek nevét viselték. A támogatóknak: a Communitas Alapítványnak, a gyulafehérvári érsekségnek, a Köllő Miklós Általános Iskolának, a helyi plébániának, a Köllő Miklós Egyesületnek és a gyergyószentmiklósi Szent István plébániának a jóvoltából a résztvevő csapatok (nem csak a legkreatívabbak!) könyvjutalomban, s egy kiválóan elkészített gulyásban részesültek, amit élő zenével kísért tánc követett.

Olyan rendezvényen vehettek részt a hitoktatók jóvoltából a gyergyói körzet V.-VIII.-os hittanos diákjai, ami meghatározó módon formálja hitüket és világhoz való viszonyukat. Hiszen azt láthatták: a kötelező feladatok teljesítésén túl érdemes mást, többet vállalni, s ez nem nehéz, unalmas, megterhelő feladat, hanem lelket melegítő, érdekes, az élet sava-borsát adó tevékenység. Aki így nő fel, valószínűleg vidámabb ember és a társadalomnak is kreatívabb tagja lesz majd.

Bodó Márta, Vasárnap, 2010. október 24.
 

 

a képeket Czikó László készítette

Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.