A gyulafehérvári székesegyház bejáratától 24 méterre egy valószínűleg 10. századi templom falait fedezték fel a régészek a napokban. Április 15-én sajtótájékoztató keretében tájékoztatták az érdeklődő újságírókat a leletről és annak jelentőségéről.
A kutatók a római katolikus érsekség tulajdonát képező területen ásva véletlenül bukkantak a meglepő és értékes leletre. Miközben a vár területén útjavítási munkálatok zajlanak, emiatt már hónapok óta sártenger és építőtelep a környék, a régészek munkáját váratlan siker koronázta.

A sajtótájékoztatón a szakember, Daniela Marcu Istrate számolt be a munka szakmai részéről. Elmondta, hogy a romok valószínűleg Erdély legrégibb keresztény templomából valók, amely Hierotheus püspök székhelye lehetett. Hierotheus a 950-es években térítési szándékkal érkezett a vidékre, számára építtethette Gyula fejedelem ezt a székhelyet, miután a püspök Konstantinápolyból visszatért. De a szakember nem zárja ki a Szent István nevéhez köthető alapítást sem, ekkor az 1000. évre datálva a templomépítést.

Daniela Marcu Istrate régész véleménye szerint egészen kivételes értékű történelmi műemlékről van szó, amelynek érdekessége, hogy semmilyen módon nincs kapcsolatban, nem érintkezik a mai székesegyházzal, illetve annak elődjeivel, hanem különálló épület: e tény magyarázata lehet, hogy ez még a keleti keresztény rítusban épült templom lehetett, amelytől elkülönülve, a Nyugat felé orientálódás kifejezéseként nem rá, nem vele egybe, hanem tőle elkülönülve épült fel később az immár Róma irányát választott új püspöki székesegyház.

Az érsekség gazdasági igazgatója, Szász János a sajtótájékoztatót követően kérdésünkre a következőket nyilatkozta: „A várban egy ideje folynak munkálatok, a kérdés a különböző szintek feltárása volt, a szinteket lennebb vinni, ahogy ez a székesegyháznál is történt, a bejárat esetében, a Lászói kápolnánál a bejárat szintjét elérni. Akkor ezt mi is megtárgyaltuk, és az volt az elképzelés, ezt így csináljuk. Amikor a szintekről volt szó, ahhoz kell a régészeti felügyelet, hiszen itt Fehérváron a várban akárhol egy ásót a földbe nyomsz, már valamit találsz. A munka során a régészek egy kutat találtak először, örültünk neki, rögtön jöttek a szakemberek, köztük Kovács András, és megmondták, az 1600-as években épült a kút. Ezzel kapcsolatban az volt az elképzelés, hogy a zöld övezetet az érsekség épülete előtt úgy alakítjuk ki, hogy a kútnak is helye legyen benne. Amikor ezt a kutat a szakemberek próbálták tovább vizsgálni, más kövek kerültek elő, amik a feltevések szerint a 10. században épült első székesegyház kövei. Az apszis került elő, amit ezután fognak kutatni. A további kutatásra valószínűleg nyáron kerülhet sor, amikor az idő is jobban kedvez archeológiai kutatásnak. A mi szempontunkból a lelet jelentősége ott van, hogy korban a 10. század közepén lehetünk, ez a honfoglalás ideje, a kereszténység felvételéé, a kelet és nyugat közti egyházszakadás ideje előtt vagyunk, a kérdésbe az is belejön, a magyarság első találkozása a kereszténységgel Bizánc révén volt, azután lett Szent István számára kérdés, és lett az ő választása Róma, a Nyugat. Ez a kor tehát, és mindezt igazolja is az, ami a földben van, azt igazolja, hogy valóban Szent István kérdése, nagy kérdőjele, hogy hová forduljon, hogyan dőlt el: itt a kövek is elárulják a választ, s azt is, hogy amikor a 11-12. században épül az új székesegyház, az már teljesen Nyugathoz, a nyugati kereszténységhez tartozik. Az terület érsekség területe, ahol régészeti kíséret történt eddig, ez megállt, mert most már nem gyors dologról van szó, hanem meg kell a módját keresni, hogy egy feltáró archeológiai kutatás történhessen. A feltárás azért szükséges, hogy igazolni lehessen a feltételezéseket. A távlati cél most tehát: az első felkutatni, majd konzerválni, és amit a szakértők szerint érdemes, azt régészeti parkként bemutatni a közönségnek, mert itt ez zöldövezet, ahol egy ilyennek is helye van.

Bodó Márta (Vasárnap)

Sajtóközlemény >>