Közönségsiker vagy boldogemlékű Márton Áron püspök egy újabb csodája? – Ez a kérdés merült fel sokakban, amikor a Vigadó Művelődési Ház kiállítóterme zsúfolásig megtelt, és még mindig érkeztek az emberek. Jöttek idősek, fiatalok, akik személyesen is ismer(het)ték, olyanok, akik csak hallottak a nagy püspökről.

Őszintén mondom, húsz éve járok különböző könybemutatókra, de még ennyi embert nem láttam együtt, ilyen jellegű rendezvényen! Talán Kányádi Sándor bátyánk legutóbbi kézdivásárhelyi itt léte alkalmával, tavaly, gyűltek össze ennyien ilyen eseményre, de ott számottevő túlsúlyban a gyermekek – óvodás és iskolás diákok – voltak jelen.
Nyilván a nagy érdeklődésbe az is „besegített”, hogy a könyvbemutatón a város szülötte, büszkesége, Mons. Dr. Kovács Gergely is itthon volt, Rómából érkezett, ő a nagy püspök boldoggá avatásának posztulátora, s elsősorban a procedúra jelenlegi helyzetképéről számolt be.

A november 12-én, kedden este 6 órai kezdettel tartott könyvbemutatón Vargha Béla kézdi-orbai kerületi főesperes, a kantai Szentháromság-templom plébánosa köszöntötte az egybegyűlteket, majd imára szólított minden jelenlévőt. Áron püspök szentté/boldoggá avatásáért imádkoztak az egybegyűltek. A boldoggá- és szentté avatás bonyolult folyamatáról, majd a boldog emlékű püspök boldoggá avatásának stádiumáról tájékoztatta röviden a jelenlévőket Kovács Gergely. Aztán átvette a házigazda szerepét, bemutatta a legújabb, Márton Áronról szóló tanulmánykötet két jelenlévő szerkesztőjét, Lázár Csillát és Lövétei Lázár Lászlót (sajnos Bodó Márta főszerkesztő betegsége miatt nem lehetett jelen). Lázár Csilla a könyvben olvasható tanulmányok szerzőit mutatta be röviden, ugyanakkor summázva kiemelte az adott tanulmány jellemzőjét, fontosságát is, és ezzel valósággal felcsigázta a jelenlévők érdeklődését a kiadvány iránt. Arról nem is beszélve, hogy a felvezetés, az ismertetés, majd néhány jellegzetes idézet felolvasása és a hozzáfűzött kommentár olyan szakmai felkészültséget, anyagismeretet sugárzott, amely valósággal lebilincselte a hallgatóságot. A könyv szerkesztőjének, aki nem mellesleg a csíkszentdomokosi Márton Áron Műzeum vezetője is, előadásmódja, gördülékeny gondolatfűzése, amellyel bármelyik főiskolai katedrán megállná a helyét, megérdemelne egy külön cikket. Nem is csoda, ha talán minden jelenlevő meg is vásárolta a kötetet. A könyvismertető végén kivetített képösszeállítás segítségével eleveníthették fel a jelenlévők az Áron püspökhöz kapcsolódó emlékeiket, olvasmányélményeiket.

Az idők mérlegén. Tanulmányok Márton Áron püspökről című könyvet ajánlom mindenkinek, aki nagy püspökünkről többet szeretne megtudni. Köszönjük a szép könyvélményt a szerzőknek, szerkesztőknek és a Verbum meg a SZIT kiadóknak! (Fórika Balázs)


A Székely Hírmondó (Jancsó Katalin) és a Háromszék (Iochom István) fényképe

 

Kapcsolódó:
Az idők mérlegén. Tanulmányok Márton Áron püspökről
Márton Áron, Válogatott írások és beszédek
Márton Áron, a példakép (Siculus Rádió, 2013.11.9.) 
A Székely Hírmondó tudósítása

Márton Áron kezdőoldal

Aktuális: hírek, események

Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.