Csicsó egyházilag a 11–12. században a Szent János-templom körül elterülő Tordafalvához tartozott. Miután Tordafalvát 1694-ben a tatárok felperzselték, a vezetést Delne tízes vette át. Delne fennhatósága alá került Csicsó is 1783-ig, amikor 562 lélekkel levált és vállalta a külön plébánia fenntartását. A Szent János-templom Delne, Pálfalva és Csicsó közös temploma volt. Delne és Csicsó között található Csicsóhegye, melyet az 1880-as évekig erdő borított. A falu lakossága innen látta el magát építőanyaggal és tüzelővel, amíg ki nem irtották. Régebb az Olt keleti partján 2 km szélességű láp húzódott, ahol csak kemény, hideg télben lehetett közlekedni. 1810–1830 között építették Szőcs Antal plébános vezetésével a község legfontosabb útját az Olt felé a lápon át. Az úttest két oldalán kiépült Újfalu rövidesen a falu legnagyobb tízesévé vált. Csíkcsicsóban egyetlen templom van. Oszlopos: nyugati része kápolna volt az 1300–1400-as évektől. Ezt az 1700-as években, a lakosság növekedése miatt, templommá alakították. Mai, végleges formáját 1839-ben kapta Szőcs Antal plébánossága alatt. Mellé épült a plébánia, kántortanítói lakás gazdasági épületekkel, 1847-ben pedig a templommal szemben sikerült felépíteni a ma is álló felekezeti iskolát. Csíkcsicsó ősi lakossága székely-magyar nemzetiségű és római katolikus vallású. A falu lakossága nagyon sok történelmi eseményt átélt. Harcolt a tatárok ellen, szembeszállt az évszázados török uralom kegyetlenkedéseivel, hitének megvédéséért harcolt a többi székely falu lakosaival együtt a Tolvajos tetőn 1567-ben. A madéfalvi mészárlás is érintette a falu életét, mert az osztrák dragonyosok Csaracsóban voltak elhelyezve, és a település nagy része a harcok közepette elpusztult. A II. világháború is megviselte a falut, s mivel a kollektivizálás csoportos ellenállást eredményezett, 1959. október 4-én több személyt is letartóztattak. A község 1952-ig önállóan működött, utána Madéfalvával együtt Hargita község néven szerepelt. Az 1968-as megyésítéskor a szomszédos három faluval együtt (Madéfalva, Rákos, Göröcsfalva) Madéfalva község része. A változás után, 2002-ben vált le Madéfalvától és lett újra önálló község polgármesteri hivatallal.
Adresă:
537297 – Ciceu, nr. 152., jud. Harghita
Serviciu
Cantor: Gombos Zoltán CsabaZi de adorație perpetuă: április 26.
Sfintele liturghii: hétfőn és csütörtökön 19 (télen 18) órakor, kedden, pénteken és szombaton reggel 7 órakor, elsőpénteken 19 (télen 18) órakor. Vasárnap: 8; 11 és diák- és ifjúsági szentmise 19 (télen 18) órakor. 
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.