A Madaras név kialakulásáról kétféle hagyomány ismeretes: az egyik a gazdag madárvilág, a másik foglalkozást jelöl: a „madaras ember” vadászsólymot szelídítő ember. A falu közössége több évszázadon át a csíknagyboldogasszonyi egyházközséghez tartozott, és 1742-ben lett önálló egyházközséggé. Ettől az évtől kezdve önálló felekezeti iskola indult, ami az 1948-as államosításig megszakítás nélkül működött. Endes Miklós Csík megye történetében, Lakatos István Sicula című művére utalva írja, hogy Csíkmadarason Madarasi Mihály pap 1500-ban templomot építtetett. Ez a templom gótikus stílusú volt és a mai templom helyén állt. A mai templomot 1760–1770 között toronyépítéssel kezdték. Magát a templomot 1796 és 1802 között építették. Felszentelése csak 1829. június 29-én történt meg, mert a rossz építés miatt a templom boltíves mennyezete beszakadt, a kijavítás után az 1818-as földrengés nagyon megrongálta. Az 1848–49-es szabadságharcban Csíkmadaras népe derekasan kivette a részét. A Madaras patakán lőporgyár épült, határőrkatonái és honvédei végigharcolták a szabadságharc ütközeteit. Kiss Ferenc honvéd alezredes személyében a szabadságharcnak törzstisztet is adott. Az első világháborúban 65-ön estek el a harctereken, 42 személy eltűnt, az 1916-ban elhurcoltak közül pedig 31-en a fogságban haltak meg. A második világháború vérvesztesége sokkal kevesebb, 37 személy esett el. 1950. július 30-án 63 család megalakította az Új Barázda nevű kollektív gazdaságot. Ezzel kezdődött a nép igazi kifosztása. Az 1956-os magyarországi és erdélyi események után, 1959. október 16-án letartóztatták Bálint Tivadar plébánost, akit 18 évre ítéltek el, és Mihálcz Andrást, aki 25 évet kapott. Mindketten 1964-ben szabadultak. Az 1968-as megyésítés alkalmával Csíkmadaras elvesztette önállóságát, közigazgatásilag a csíkdánfalvi néptanácshoz csatolták, 2002 márciusától újra önálló község.
Adresă:
537071 – Mădăraş-Ciuc, nr. 61, jud. Harghita
Tel.:
0366-401.990
E-mail:
Serviciu
Cantor: Bálint ZsoltZi de adorație perpetuă: május 13.
Articol
În zilele de 11 și 12 noiembrie s-a desfășurat la Alba Iulia întâlnirea Consiliilor Permanente ale Conferinței Episcopale din Ungaria (MKPK) și ale Conferinței Episcopilor din România (CER).
Articol
Cuvintele psalmistului sugerează drumul pe care suntem chemaţi să-l parcurgem în perspectiva celei de-a zecea Zile Mondiale a Săracilor. Încă o dată, trebuie să ne întoarcem la cuvântul lui Dumnezeu pentru a aprecia importanţa săracilor în viaţa Bisericii.
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.