Első említése a pápai tizedjegyzékben 1333-ban fordult elő: de Sancto Michaele. Ekkor már templomos hely volt, azaz a település jóval ennél korábbi. A szepesi püspök feljegyzéseiben egy 1103-as évszám is található, melyet a templomon látott. A jelenlegi római katolikus templom a 13. században épülhetett, talán egy régebbi templom helyén. A település ősi tízesei: Csorosza, Alszeg, Templomszer, Tőkeszege, Csibafalva, Sárhidja. Nevében maradt fenn Cibrefalva, melyet az 1694-es tatárbetörés pusztított el, akkor hét személy élte túl a puszítást. Ősi családnevek: Búzás, Kósa, Ladó, Szőcs, Petres, Sándor, Biális. A település az 1400-as évektől az 1600-as évek elejéig élte fénykorát. Ebben az időben Csíkszék egyik legnagyobb települése volt. 1473-ban Csík hét főembere közül kettő: Sándor és Bernáld, Szentmihályon lakott. A falun vezetett át a Moldvát Csíkkal összekötő Gyimesi-átjáró nyomvonala. 1622-ben a falu megalkotta Székelyföld ötödik, Csík második legkorábbi falutörvényét. A falu kivette részét a szabadságharcokból. Fiai hősiesen küzdöttek a harctereken, de nem hiányoztak a csíksomlyói gimnázium padjaiból sem. Tanítókat, orvosokat adott nemzetünknek. Az egyházközség lelki vezetését három lelkipásztor egy évszázadon át látta el: Gábosi Dénes, Soó Dénes és Csutak László. Az első világháborútól az 1989-es fordulatig Csíkszentmihály csak néhány értelmiségit adott. A fejlődés üteme lassú, akadozó. Az iramoson fejlődő Szépvíz árnyékában, annak gazdasági és pénzügyi súlya alatt, Szentmihály nem tudta felvenni a versenyt az új idők kihívásaival. A falu lassan kiürült, az életképes fi atalok nagy része városra költözött, visszatérni pedig nem könnyű. Meg kell találni a fennmaradás útját, hogy ez az ősi település ne váljon pusztasággá.
Adresă:
537200 – Mihăileni-Ciuc, str. Principală, nr. 183., jud Harghita
Serviciu
Cantor: Kercsó ZoltánZi de adorație perpetuă: április 2.
Sfintele liturghii: vasár- és ünnepnapokon 10,30 és 17 órakor, hétköznap 17, illetve 19 órakor, idopontja kifüggesztve 
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.