Neve már a 13. században szerepelt, a településnek székely-magyar lakossága van, jórészt római katolikus vallású hívekkel. Elenyésző a más vallású hívek száma. Van néhány Jehova tanúja, akik 1970-től jelentek meg, és zavart is keltettek az egyházközségben. A lakosság fő foglalkozása a múltban a földművelés volt, valamint az állattenyésztés, melynek jelentősége csökkent. Az egyházközség hívei a történelmi években, mint például az első és második világháború alatt, sok megpróbáltatáson mentek keresztül. A templom kerítésében található világháborús emlékmű bizonyítja, hogy milyen sokan veszítették életüket. A kollektivizálás után a munkásoknak egy része a közeli gyárakban próbált munkát keresni, mások a balánbányai üzemeknél keresték megélhetésüket. 2006. június 1-től a bánya működése megszűnt, bezárták. A fi atalok közül sokan a határon túlra mentek dolgozni. Az egyházközség hívei mindig ragaszkodtak templomukhoz és papjukhoz. A középkorban nagybirtokosok és uradalmak is voltak a községben, akik segítették és támogatták az egyházközséget. Az Abaff y főúri családnak kúriája és házi kápolnája volt a mai plébánia területén. Ide jártak a hívek vasár- és ünnepnapi szentmisére 1725-től, amikor a régi templom rommá vált. A jelenlegi templom 1778-ban készült el. A történelemben sokat szereplő híres Lázár grófok fészke volt Csíkszenttamás, innen ágaztak el Erdély különböző helységeibe. Más nemes családok: Angyalosi, Sándor, Bocskor, Fancsali, Boros, Henter és Bogády. Az egyházközségre hagyományozta a csíkszentdomokosi Sándor család a határban található kis Szent Anna-kápolnát, ami a család temetkezési kriptájául szolgált. E kápolnánál minden év július utolsó vasárnapján ünnepi búcsús szentmisét végeznek a hívek nagyszámú részvételével. Az egyházközség sokat emlegetett és napjainkban is fi gyelmet érdemlő történelmi műemléke a falutól kb. 2 km-re található, ún. Csonkatorony, ahol ásatásokat végeztek a 2002–2003-as években. Ezek alapján mára bebizonyosodott, hogy ott Árpád-kori, majd gótikus stílusban bővített templom állt.
Adresă:
537037 – Tomeşti, nr. 612., jud. Harghita
E-mail:
Serviciu
Cantor: Gábor CsabaZi de adorație perpetuă: május 16.
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.