Brád

Annak ellenére, hogy Brádon már 1882–1887 között felépül a templom, önálló plébániává csak 1911-ben lesz. Mindeddig a kőrösbányai ferences kolostor filiája Brád és Kristyor is. 1910. december 31-én Gróf Mailáth Gusztáv Károly püspök a távolság és a hívek nagy száma miatt önálló plébániai rangra emeli, hozzákapcsolva Kristyort mint filiát és a környező falvakban élő katolikus hívek lelki gondozásának feladatát is. Az önállósított plébánia első kinevezett plébánosa Csányi Kálmán, aki 1911-ben vette át a plébánia vezetését. Mivel a plébánia épülete szűkös volt, a Státus segítségével és a hívek adományaiból új plébániát építenek, s egyben restaurálják a templomot is.
1912. szeptember 25-én tartották az első bérmálást, amikor 98 katolikus részesült a bérmálás szentségében. Mivel Mailáth püspök betegeskedett, dr. Fészer Antal nagyváradi püspök végezte a szentségkiszolgáltatást.
Brádon és Kristyoron egyaránt megalakult 1912-ben a népszövetség, amely 80 tagot számlált, de 1914-re eléri a 188 tagot.
Az egyháztanács-iskolaszéki határozat 1919-ben újból helyreállítja a katolikus iskolát, amely meg is kezdi a működését Schlett Árpád tanító irányításával. 1920-ban a katolikus, református és unitárius püspökök nyilatkozatot adnak ki, amely szerint, ahol szükséges, a felekezeti iskolákat össze kell vonni. Brádon a katolikus és református iskolát érinti az ügy, természetesen anyagi okok és létszámhiány miatt. Emiatt a református iskolába járnak a katolikus gyerekek is, de 1921 szeptemberére újból működik a katolikus iskola.
1923 novemberében megalakul a Jézus Szíve társulat és az oltáregyesület.
1934. augusztus 18-a nagy ünnep a brádi közösségnek: Valeriö V. pápai nuncius celebrálta a szentmisét. Ugyanebben az évben október 7-én megkezdődik az első misszió.
1935-ben az orgonát Wegenztein Richárd temesvári orgonagyártó és -építő újjáépíti, majd a templombúcsú keretében felszentelik.
1937. augusztus 1-jén megünnepelték a templom 50. jubileumát, Kacsó László főesperes végezte a szentmisét.
1938-ben szeptemberében Márton Áron püspök kinevezését is megünnepli a brádi közösség. Fontos ünnepe a közösségnek 1944. június 27-én a bérmálás, amikor 73 fiatalnak szolgáltatja ki Márton Áron püspök a bérmálás szentségét.
Trebits Jenő plébános már 1951-ben nehezményezi, hogy hívei nem ismerik az anyanyelvüket, ezért mindent megtesz a hittanórákon és a templomban is, hogy a hiányosságokat pótolja.
1971-ben a brádi plébániához csatolják Boicát is, mivel megszűnik önálló plébánia lenni.
Jelentős ünnepe volt e kis közösségnek 2000, amikor a brádi hívek is emléktábla-avatással ünnepelték a millenniumot.
A bányák fokozatos bezárása miatti elvándorlás, valamint a népességcsökkenés miatt Brád és a hozzá tartozó filiák katolikussága elöregedett. Egyre több hívőnek jelent problémát az anyanyelv használata, a meglévő épületek karbantartása. Hála azonban a lelkipásztoroknak és a megmaradt hívek erőfeszítéseinek még él és létezik a katolikusság Brádon.