Miklósvár

Erdővidék 21 falva közül az egyetlen, ahol a katolikusok többségben vannak. Miklósvár grófi székhely volt. A Kálnoky grófok kastéllyal, sok szántó- és erdőterülettel rendelkeztek. Jelenlétük nagyon meghatározta a falu életét és mentalitását. Ma is itt tartózkodik a Kálnoky család legfiatalabb grófja, Kálnoky Tibor. A reformáció idején a falu református lett. 1717-ben gróf Kálnoky Ádám hatására a falu lakossága visszatért a katolikus hitre, ezért van az, hogy a protestáns környezetben unikumként él. Az egyházközség leányegyházai, amelyekben a feltüntetett felekezetűek vannak többségben: Apáca (evangélikus), Bölön (unitárius), Ürmös (unitárius), Nagyajta (unitárius), Középajta (református), Szárazajta (református). A hívek számának alakulását tekintve Miklósváron csökkenés tapasztalható. Míg a 20. század elején 25–30 keresztelő volt a máterben és a filiákban, addig 100 évvel később alig van 9–10. Ezt az eredményt az iparosodás szülte. Sokan városra költöztek, mivel ott volt munkalehetőség.
Vártemplomát 1211-ben említik, Szent Miklósnak volt szentelve és feltehetően a mai templommal egy magasságban emelkedő kis dombháton állt, ahonnan lőréses fal és sáncok maradványai kerültek elő. Ez volt az egykori Miklósvárszék központja. A falu a tatárjárás előtt nem a mai helyen, hanem feljebb, patakjának bal partján, a Székátalján feküdt. Régi temploma is a tatárjárás után épülhetett, amelyet a múlt század elején lebontottak, és 1907-ben építették a mai templomot. A domus historia a következőket írja: „Az a templom, amely ma áll, a régi helyén épült 1907-ben, Császár Károly plébános idejében, a vallásalapból nyert segéllyel s kis részben a hitközség hozzájárulásával.”