A plébánia keletkezése az 1696. évre vezethető vissza, amelyről az anyakönyvek tanúskodnak. A legrégibb időkben Futásfalva a kézdiszentléleki, később a torjai plébániához, majd a kézdivásárhelyi minorita rendházhoz tartozott. Körülbelül 1786-ban alakult rendes plébániává.
1424. június 24-én Zsigmond király egyik ítéletében szerepel egy Márton nevű személy, Futásfalvi előnévvel. 1544-ben Fwtasfalwa néven fordul elő az oklevelekben. Az 1567-es regestrum 13 kapuval jegyzi. 1567-ben már Futásfalva néven szerepel. 1602-ben 160-an, 1619-ben 350-en lakták, 1823-ban már 752 lakosa volt Futásfalvának. Az 1941-ben feljegyzett 774-es lélekszám 1992-ben 390-re csökkent, jelenleg 330 a lakosok száma.
A régi templom helyén 1851-ben új templom alapkövét tették le, melyet 1856. június 24-én szentelt fel dr. Haynald Lajos püspök, Szent András apostol tiszteletére. A falu fölötti hegy Kápolna-bérce nevű helyén is állt egy kápolna Szent Imre herceg tiszteletére, melynek romjai a múlt század elején még láthatóak voltak. A falu alatt lévő Kápolnamezőn is állt egy másik kápolna Urunk színeváltozása tiszteletére, melynek helyét ma egy hármas kereszt jelzi.
Ikafalva. Az 1332-es forrásokban Ika Villa néven fordul elő, az 1567-es regestrumban 17 kapuval szerepel. 1332-ben plébániatemploma volt. A régi templom a papok hegyén állt, hajója Árpád-kori (kb. 13. századi) volt. Az eredeti szentélyt keresztboltozatos gótikus szentéllyel helyettesítették, melynek bordái a padlóig lenyúló gyámkövekre futottak. Gótikus volt a sekrestye ajtaja is. Az erődített templom helyett 1875-ben teljesen újat építettek, amely ma a falu központjában látható és református. A katolikusok Futásfalvára jártak szentmisére. 1947. június 29-én, Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepén (a kápolna titulusa) Futásfalváról és Alsócsernátonból érkeztek keresztalják az új templom alapkövének ünnepélyes letételére. Időközben a telket (hirtelen elhunyt Pál fia emlékére) adományozó Kovács Ferenc meggondolta magát, így a szentmiséket magánházban végezték (Urszuly Mihály lakásán) éveken keresztül, egészen addig, amíg a ma látható kápolna 1962-ben megkezdett építkezési munkálatait befejezhették. Buzgó plébánosa, építője Bartis László szárhegyi születésű plébános, aki 1972–79 között volt Futásfalva és Ikafalva plébánosa. A kápolnát Kosza József főesperes, nyújtódi plébános 1977. július 3-án a püspök megbízásából ünnepélyesen felszentelte. Azóta a hittanórákat, a szentmiséket és ájtatosságokat az új kápolnában tartják.
Adresă:
527161 – Alungeni, nr. 80., jud. Covasna
Tel.:
0267-367.081
Serviciu
Zi de adorație perpetuă: november 4.
Sfintele liturghii: Vasár- és ünnepnapokon 11 órakor, hétköznap nyáron 19, télen 17 órakor 
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.