Kézdikővár területe az ősidők óta lakott. Az 1974–1975. évi ásatások során a Polyvárnak nevezett helyen késő neolitikumi leleteket találtak. A pápai dézsmák regestrumában 1332-ben Pusulnik, 1333-ban Pusulnuk, 1334-ben Pusulvik néven fizet Domokos nevű papja. 1349-ben Pesulnuk néven említik, amely később Peselnekre változik.1906-ban változtatták át a falu nevét Kézdikővárra. Feltehetően a besenyő eredetű falut a 14. században Zsigmond király adományozta az Apor családnak, valószínűleg új adomány címén. Ekkor az Aporok erőszakkal jobbágyokká tették az addig szabad besenyőket. A Felső-Fehér vármegyéhez tartozó falut 1876-ban csatolták Háromszékhez. Az 1968-as közigazgatási átszervezésig a hozzá tartozó Kézdiszárazpatakkal együtt községközpont volt. A 2004-ben és 2005-ben tartott népszavazás az előre nem tekintő és közömbös községi lakosok miatt sikertelennek bizonyult, így nem tudott leszakadni Kézdiszentlélek községről. Régen a falu nem a mostani helyén, hanem az ettől délebbre lévő Cékláspatak völgyében terült el. A ma már lakatlan helyen a régi templom romjai maradtak fenn, melynek építési ideje a 12. századra tehető. A templomot hasonló korú temető vette körül.
Ezt a helyet ma is Faluhelynek nevezik, melynek nyomait Orbán Balázs is megtalálta. 1998-tól kereszt jelzi a helyét. A falu jelenlegi helyére való költözése után, 1825-ben új templomot építettek, amelyet 1829. május 30-án szentelt fel Kovács Miklós püspök. A régi templom pusztulása korábban következhetett be, mert Kézdikővár Kézdiszárazpatak filiája lett, és az új templom felépüléséig a hívek oda jártak templomba. Napjainkban is katolikus falu. 1751-ben kezdetét vette a kereszteltek anyakönyvének írása. 1975-ben hosszas vajúdás és erőfeszítések árán papilakot építettek. Az első kántori lak, amely az iskolát is magába foglalta, 1791-ben épült, majd 1858-ban felépítették a mai kántori lakot, amely két tanteremnek is helyet adott. Az első ismert tanító Lázár Ferenc kántor volt.
Adresă:
527152 – Petriceni, nr. 294., jud. Covasna
Serviciu
Cantor: Csulak CsabaZi de adorație perpetuă: november 11.
Sfintele liturghii: vasárnap 10,30 órakor, hétköznapra eső ünnepnap 17 órakor; hétköznap 19 órakor, illetve 16,30 órakor. 
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.