A település első említése 1311-ből való, amikor Kézdy Balázs, Olcy gróf fi a, szárazpataki birtokát végrendeletében Opur János fiaira: Istvánra, Miklósra, Demeterre és Péterre hagyta. Ez az okmány terra Zarazpatakként jelöli a falut. Ebben az időben a falut szabad besenyők lakták, akik a székelységgel egy zászló alatt harcoltak. Őket a hatalmas Aporok tették erőszakkal jobbágyokká. Ekkor szakadt a falu Felső-Fehér vármegyéhez egészen 1876-ig, amikor Háromszék vármegye bekebelezte. Az 1823. évi visitationis decretumban a szárazpataki anyaegyház alapítását 1620-ra, a korábbi sematizmusokban 1621-re teszik. Ekkor Szárazpatak volt a máter, a szomszédos Kézdikővár (Pusulnik) pedig a leányközség. Azelőtt fordítva volt, a pápai dézsmát az önálló Pusulnik, azaz Kézdikővár fi zette. Az 1777-ben Mária Terézia által bevezetett iskolareform (Ratio Educationis) előtt a településen már intézményesített oktatás működött, ugyanis 1774-ben a templommal szemben fekvő telken, az egyházközség költségén kántori lakot építettek, amely a scholát és a harangozói szállást is magába foglalta. Kézdiszárazpatak 1786-ban 79 családot, összesen 379 lelket számlált. Ekkor építették a papilakot. Mostani templomát 1798-ban építették, részben vallási alapból, részben a község költségén. A falu búcsúünnepe augusztus 24., a védőszent ünnepe. Kézdiszárazpatak lakói jó hazafiak voltak. A nemes eszmékért az idők folyamán sokan áldozták életüket. Emléküket a templom előtti téren a Hősök emlékműve őrzi. 2006. március 15-én ünnepélyes keretek között testvérkapcsolati szerződést kötöttek a magyarországi Piliscsabával, és ebben az évben szobrot is állítottak Isten Szolgája Áron püspöknek.
Adresă:
527153 – Valea Seacă, nr. 162., jud. Covasna
Tel.:
0267-346.106
Serviciu
Cantor: Csulak CsabaZi de adorație perpetuă: november 24.
Sfintele liturghii: vasár- és ünnepnapokon 10,30 órakor. Hétköznap: télen 17, nyáron 19 órakor. 
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.