A falu területén talált régészeti leletek bronzkori település nyomairól tanúskodnak. Tekintettel arra, hogy az egyházközség a pápai tizedjegyzék 1332. évi rovatában Sancta Catherina néven szerepel, így a település lakossága a templom védőszentjéről, Alexandriai Szent Katalinról származtatta a falu nevét. Ez a név a századok folyamán különböző írásokban több változatban fordult elő: 1533 – Zenthkatolna, 1561 – Szent-Katolna, 1694 – Szent Katolna, a későbbiekben Szentkatolna egybeírva szerepel. A régi templom az 1802-es évi földrengéskor összeomlott, helyette 1815–23-ban újat építettek.
A 2002-es népszámlálás alapján a falu lakossága 1491 fő, melyből 1468 magyar és 23 román nemzetiségű. Az 1848-as szabadságharc során Háromszék fő királybírója Szentkatolnát jelölte ki az 1848 októberében tartandó forradalmi népgyűlés színhelyéül. A népgyűlésre gróf Kun József udvarházában került sor. (Ma a nép későbbi tulajdonosáról Sinkovits udvarnak nevezi.)
A falu első iskolája 1500-ból datálódik, amelynek tanítója Kis András iskolamester volt. A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola Bálint Gábor orientalista nyelvtudós nevét viseli.
A falu szülöttei: dr. Demény Antal (1744–1833) egyetemi tanár, Bakk Endre (1841–1906) vízaknai kanonok-plébános, történetíró, Bálint Benedek (1860–1920) fametsző képzőművész, dr. Bálint Gábor (1844–1913) orientalista nyelvtudós, Pál István (1854–1935) udvarhelyi plébános, státusi referens, aki a román szenátus tagjaként küzdött a magyar oktatás ügyéért. Nagy károkat okozó földrengések 1802-ben és 1977-ben voltak. Az 1846-ban történt tűzvész alkalmával az egész falu leégett. Súlyos csapás volt az 1884-es árvíz is. Az 1946. évi aszály következtében többen telepedtek át Arad vidékére. Hatolyka filia is plébánia volt a középkorban. 1650-ben új templomot, 1668-ban tornyot építettek.
Kézdimartonfalva neve 1407-ben bukkan fel először. Templomának építését, stíluselemei alapján, a 13. századra teszik. A reformáció idején lakossága a templommal együtt református lett. Alsócsernáton filiája volt. 1974-ben Harai János alsócsernátoni plébános építtetett imaházat.
Adresă:
527065 – Cătălina, str. Bisericii, nr. 2., jud. Covasna
Tel.:
0267-346.241
Zi de adorație perpetuă: november 16.
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.