Magyarszarvaskend

Szolnok-Doboka vármegye települését 1306-ban alapítója neve alapján Kendnek hívták. Előnevét 1835 körül kapta, lakói ezzel a környék gazdag szarvasállományára vagy a szarv alakú öbölre utaltak. Első birtokosaként Kendi Rafaelt jegyzik az iratok (1317) – a Kendi család Kund vezérig vezeti vissza eredetét.   Szarvaskend a 17. század elején a Haller, később a Bánff y, majd az Apor család birtoka volt, később a Diósszeghy, Somlyai, Brencsán, Simai, Tódor, Harmat, Fulgentius, Kapy és más nemesi családok voltak a birtokosai. Régen csak magyarok lakták, de az évszázadok során sok román települt a községbe, akik a 19. században többségbe kerültek. A magyarszarvaskendi római katolikus egyházközség az egyik legrégebbi a vármegyében. A reformáció idején viszont hívei áttértek az új hitre, s csak 1725-ben alapította újra Apor Lázár királyi táblabíró és felesége, Kapy Teréz az egyházközséget. A reformáció előtt „hatalmas” kőtemploma volt, körülötte köztemetővel. Ám a visszaszerzés után ez az építmény már romokban hevert (csak sekrestyéje maradt fenn), s a romok köveiből építették fel az új, kisebb templomot, alatta a Kapy család sírboltjával. A monográfi a szerint „Oltára díszes fafaragvány fehérre festve, melyet Kovács Miklós püspök építtetett a Boldogságos Szűz tiszteletére. A templomot 1725. május 20-án szentelte fel a mennybement Boldogságos Szűz tiszteletére Antalfi János püspök. (…) Jól berendezett róm. kath. új iskolájának tanítója 1903-ban Balázs Gyula. Van egyházfi  harangozó és két bába, mindkettő a keresztelésre is be van oktatva.” A magyarszarvaskendi római katolikus templom valóban kincsnek számít. Kis méretű ugyan, de minden benne lévő szent tárgy értékes: a főoltártól a kovácsoltvas csilláron és a gyertyatartókon át a falakon sorakozó dombormű keresztút-stációkig. A főoltár Mária-képéhez a hagyomány szerint sok imameghallgatás fűződik. Ezek az események mindenképpen növelték az oltárkép és vele együtt a templom, illetve a település hírnevét.