1214-ben Deesnek írják, 1236-ban Deeswar. 1141–43-ban holland és flamand telepesek jöttek ide. A 12. századtól már volt temploma. Legrégibb templomát az Ágoston rendiek építették Szűz Mária tiszteletére (12. század). Csak a tornya és a homlokzata maradt fenn. 1701-ben a rendház még használható volt. A műemlékként őrzött tornyot 1938-ban felrobbantották. Plébániatemplom is volt, amelynek papja 1332-ben Péter. A templom helyén építették a 15. században a ma is álló, csúcsíves, Szent István tiszteletére szentelt templomot (1453–56).
A reformáció idején 1554-ben már lutheránusok voltak a hívek, 1558-ban reformátusok, majd 1568-ban unitáriusok. I. Rákóczi György 1638-ban átadta a templomot a reformátusoknak.
1703-ban jelent meg itt újra katolikus pap: Lamprich Imre ferences atya, azonban nem maradhatott itt. 1712-től P. Verner Konrad az ágostonrendi kolostor maradványaiban misézett. 4 cellát építtetett és egy kis kápolnát. 1730-ra elkészült a templom. 1712-től plébánia volt. 1756-ban temetőkápolna épült a Rózsahegyen. Titulusa Urunk mennybemenetele. 1952-ben Dés kényszerlakhely volt a ferencesek egy nagyobb csoportja részére, itt volt a vezetőség is. Hősiesen kitartottak a börtönig.
Elemi iskola 1750-től volt. Az Irgalmas nővérek iskolát tartottak fenn: 1829-től fi úiskolát,
1864-től leányiskolát. 1948-ban államosították. A gimnáziumot 1929-ben szüntették meg.
Jelenleg a plébániát szintén a ferences atyák vezetik.
Bálványosváralja 1291-ben tűnik fel az okiratokban Balwanius néven. 1332-ben plébániatemploma volt. Temploma 13. századi, 1260-ban épült, és a reformáció idején a reformátusoké lett. 1738-tól szerveztek újra katolikus egyházközséget. 1745-ben építettek templomot.
Felőr 1405-ben szerepel az okiratokban. Temploma gótikus, a reformációt követően a reformátusoké lett. A katolikus kápolna 1942-ben épült.
Retteg 1283-ban tűnik fel első ízben. 1332-ben plébániatemploma volt, melynek papja, Péter, 1332-ben 32 dénárt, 1333-ban 8 garast, 1334-ben 4 garast fi zetett. A templom a reformáció után a reformátusoké lett. A 18. században házi kápolnát tartottak fenn a birtokosok. 1876-ban Fogarasy Mihály püspök kápolnát építtetett.
Kapjon temploma gótikus stílusban épült. A 18. századtól visszavették a reformátusoktól. 1749-ig a Hallerek kápolnájában volt szentmise.
Adresă:
405200 – Dej, P-ța Bobâlna, nr. 16., jud. Cluj
Tel.:
0264-213.275
Serviciu
Zi de adorație perpetuă: augusztus 26.
Sfintele liturghii: vasárnap: 8,10 és 18 órakor, ünnepnapokon 8 és 18 órakor, hétköznap 8 órakor. 
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.