Erzsébetbányán az egyházközség története szorosan összefügg a bányászattal, vagyis annak a 24 bányászcsaládnak a betelepülésével kezdődik, akik a 18. század második felében ideköltöztek a szomszédos Kapnikbányáról. A bányáról és bányászatról már 1315-ben említés történik, és annak ellenére, hogy szinte folyamatos a bányászat, a lendületet, amely a település kialakulásához is vezetett, Kutscherfeld Ignác 1785-ben történt bányaigazgatói kinevezése hozta. Addig az idetelepedettek lelkipásztori ellátását részben a nemesbudafalvi görög katolikus pap biztosította, részben pedig a kapnikbányai plébános. Az itt élők 1769-ban építettek egy kis fakápolnát a görög katolikusokkal együtt, majd 1787-ben P. Geld Anzelm OFM személyében önálló lelkipásztort kaptak, és ekkor alakult meg az önálló plébánia. A közösen épített fakápolna 1814. december 20-án leégett, ekkor a két felekezet külön templom építésére szánta el magát, amely anyagiak hiányában nem valósulhatott meg. Ezért a római katolikus hívek betársultak a már elkezdett, de anyagiak hiánya miatt elakadt görög katolikus templom építésébe, azzal a kikötéssel, hogy azt római rítusban rendezik be. A kőből épült közös templomot a római katolikusok 1816-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték fel, míg a görög katolikusok 1820-ban Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. Ezt a templomot közösen használták 1948-ig az itt élő római és görög rítushoz tartozó hívek. A görög katolikusok 1948-ban papjukkal együtt ortodoxok lettek, így a római katolikusok 2008. szeptember 21-ig, az Isteni Irgalmasság tiszteletére épített új templom felszenteléséig (az ötödik próbálkozás) az ortodoxokkal felváltva használták. Az új templom felszentelése után az addigi közös templom az ortodoxok használatában maradt.
Adresă:
437025 – Băiuţ, str. Principală, nr. 320., jud. Maramureş
Tel.:
0262-380.066
Erzsébetbánya
Serviciu
Număr de suflete: 642
Zi de adorație perpetuă: szeptember 1.
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.