Óradna

Óradna a Radnai-havasok lábánál, a Nagy-Szamos folyásának felső szakaszán, az Ünőkő közelében fekvő település. A település nagyon régi, már a római korból ismertek nemesfémbányái. A népvándorlás során rengeteg népcsoport vonult keresztül ezen a vidéken. Ennek befejeztével, amikor nyugalmasabb kor köszöntött a vidékre, a magyar királyok szászokat telepítettek ide. A szászok építették a helység első kolostortemplomát. Egyes források szerint a betelepített szászok bencés, mások szerint domonkos, ismét más források szerint johannita kolostort építettek, majd erődítményt is, amelynek romjai bizonyítékként a mai görögkeleti templom udvarán láthatóak. A kolostort körülvevő vár hadászati célból épült azzal a rendeltetéssel, hogy védje a Magyar Királyság határait Moldva felől. A várat a kolostorral együtt az 1241-es tatárjárás pusztította el. Rogériusz a krónikájában említést tesz a szörnyű pusztításról és megemlíti, hogy 600 férfi került tatár fogságba. Ebben az időben Radnának kb. 10 000 főnyi lakossága lehetett. Később Radna a besztercei szászok birtokába került gazdag bányáival együtt. A tatárjárást követő időszakban Radna hol önálló, hol pedig a beszterceiektől függő településként élte napjait. Óradna királyi birtok is volt, és sokfelől jöttek dolgozni a bányákba. Így magyarázható, hogy a zömében német és magyar lakosok mellé sok más nemzetiségű (román, szlovák stb.) lakos telepedett be. A lerombolt kolostor után az idők folyamán Óradnának három fatemploma is épült, de mindhárom tűzvész martalékává vált. A jelenlegi római katolikus templom 1824-ben épült. A harang és az orgona gróf Zichy Domokos veszprémi püspök adománya. A gróf püspök által adományozott harang mind a mai napig megvan, és rajta a következő szöveg olvasható: „Hegyen völgyön e szép tájon, zengő szavad tovaszálljon.” A mai plébániaépületet 1913-ban építtette Kopacz Gergely plébános, a régebbi (1824-es) plébániaépület helyére. A városka arculatát az itt dolgozó és együtt élő nemzetiségek (magyar, német, román, szlovák, zsidó) formálták olyanná, mint amilyen ma is. Trianon után rengeteg román ajkú lakos telepedett be, és az adminisztráció is a kezükbe került. Az elkobzott grófi birtokokat kimondottan románoknak adták el. A két világháború között még virágzó kulturális élet zajlott Óradnán, amiből mára csak a bányászzenekar maradt fenn. A II. világháborút követően fokozatosan megszüntették a német, a zsidó és a magyar nyelvű oktatást.
A valamikori város lassanként minden városi jellegét elveszítette. Ma Óradnát 6000 lélek lakja, amelyből 750-re tehető a katolikusok száma. Radnaborberek Óradnától 9 km távolságra fekszik az egyik bánya irányában. Egykor magyar és német katolikus bányászok lakták, mára csak románul beszélnek. Naszód Óradnától 43 km távolságra fekszik. Templomát 1764-ben építtette a Habsburg ház az osztrák hadsereg számára.