Az ezredforduló után új színezetet nyert egyházmegyénkben a mindenkori harmadéves kispapokat érintő beöltözési szertartás. Akkori – és jelenlegi – rektora az intézetünknek, a beöltözést ünnepélyesebb keretek közé emelte. Nemrégiben pedig spirituálisunk kezdeményezésére, a beöltözendő kispapok reverenda-papát választanak, aki első alkalommal vállukra helyezi a tiszteletre méltó ruhadarabot, melyet neve is mutat, a latin nyelvből eredeztetett „reveror”-„tisztel” ige.

Idén beöltözésünk az utóbbi évek hagyományát követte, amikor Exc. és Ft. Jakubinyi György érsek a vasárnapi szentmise keretében, buzdító, lelkesítő beszéde után – melyben a Szentatya a szeminaristákhoz intézett levelét ismertette – megáldotta a reverendákat, ezt követően pedig magunkra ölthettük a habitust, miközben a kórus az Aki nékem szolgált énekelte, emlékeztetve bennünket a szolgálatra való meghívásunkra és első ünnepiesebb igenünkre, akaratunk kinyilvánítására, melyet a főpásztornak kinyilvánítottunk, mikor is az általa feltett kérdésekre válaszoltunk. Szentmise további részében már reverendában, „megújult külsőben” voltunk jelen, melyhez méltóvá kell válnunk, jellemünknek egyre inkább hozzá kell alakulnia.

A beöltözéssel együtt ünnepeltük az admissio-t (befogadást), melyet közösségünktől érzékelhető módon is megtapasztaltunk a mise végén bekövetkezett barátságos köszöntések után. Kérjük Istent, hogy az elkövetkezendő években segítsen, kegyelmével alakítson bennünket, hogy méltó viselői lehessünk a reverendának.

 

(harmadéves kispapok)

 

Articol
În perioada 11–13 mai 2026 s-a desfășurat la Alba Iulia cea de-a 77-a sesiune plenară a Conferinței Episcopilor Catolici din România (CER), care îi reunește pe ierarhii romano-catolici și greco-catolici din țară.
Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.