Márton Áronnak mint katonának állítottak emléket a Doberdó-fennsíkon
Útbaigazító és információs emléktáblákat avattak a Doberdó-fennsíkon, San Martino del Carso településnél november 15-én, szombaton.

A szegedi Meritum Egyesület és a San Martino del Carso-i Karszti Barlangkutató Egyesület Történeti Osztálya a Doberdón látogatható magyar emlékhelyek számát gyarapította.

„A császári és királyi szegedi 46. és temesvári 61. gyalogezred emlékművénél új információs és útbaigazító táblákat helyeztek el San Martino del Carso településnél, a Magyarország Római Nagykövetsége és a Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával” – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Pintér Tamás történész, levéltáros, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Nagy Háború Blog szerkesztője. Hozzátette: mindkét alakulat az első világháborúban San Martino del Carso településnél harcolt, és ott megtalálható egy-egy emlékművük is, amelyek még a háború idején készültek.

A történész elmondta: az ötletet az alapítványuk adta, javasolva a szegedi egyesületnek, hogy az emlékműveket látogathatóvá kéne tenni, és információs táblával tájékoztatást kellene adni az egykor azokat állító, itt harcoló alakulatokról az arra látogató érdeklődőknek.

Az esemény előtt a két civil szervezet önkéntesei kényelmesebben megközelíthetővé tették az emlékművekhez vezető utakat, ugyanis az egykori ezredparancsnokságok ma már növényzettel dúsan benőtt dolinákban találhatóak. A megtisztított emlékművek mellett négynyelvű (magyar, olasz, angol, szlovén) ismertetőtáblát helyeztek el, valamint útbaigazító jelzéseket tettek ki, amelyek segítségével azokat könnyebben megtalálhatják a turisták. „Az információs táblákon egy általunk összeállított szakmai szöveg olvasható, ami leírja, hogy mi történt a helyszínen, és hogy miért érdekes ez a magyarok számára” – tudtuk meg Pintér Tamástól.

A rendezvényen átadtak egy információs táblát az olasz civil szervezet által működtetett helyi múzeum mellett is, amelyen egy útbaigazító térkép látható a San Martino környékén található első világháborús emlékekről: a többi között magyarul is olvasható rajta a felirat. A Meritum Egyesület készített egy magyar nyelvű nyomtatott összeállítást is a múzeumban található kiállítás számára, ahol „a kiállított anyagok döntő többsége az ottani harcok emlékeiből maradt fent” – mondta a Nagy Háború Blog szerkesztője.

Az átadási ünnepséget követően az érdeklődők több előadást hallhattak magyarul és olasz tolmácsolásban: többek között Pintér Tamás ismertette a császári és királyi szegedi 46. és temesvári 61. gyalogezred Doberdó-fennsíkon található emlékeinek a történetét. Kukkonka Judit, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár helyismereti könyvtárosának témája az „Az olasz front emlékei a szegedi Somogyi-könyvtárban” volt.

Stencinger Norbert az olasz szervezet által helyreállított Schönburg-alagút történetéről beszélt, de Orbán Róbert jóvoltából előadás hangzott el a Szombathelyről induló, Doberdón keresztül Tours-ba tartó Szent Márton Európai Kulturális Útvonalról is. Krabót Péter, Csáki Béla és Szanka József, a Meritum Egyesület tagjai Diendorfer Miksa exhumálásának történetéről beszéltek, aki a szegedi 46. gyalogezred zászlóaljparancsnoka volt és harcolt a Doberdó-fennsíkon. „Abban a kavernában volt az itteni harcálláspontja, ami a mai múzeum alatt található, s amelynek a helyreállítása és kiállítóhellyé történő alakítása a civil szervezetek tervei között szerepel. Az egykori tolmeini hídfőnél a Mrzli Vrh oldalában álló magyar kápolnát is építtető, az 1950-es években kitelepített katonatiszt maradványait idén a szervezet munkatársai megkeresték Jászapátiban, és Szegeden ünnepélyes körülmények között temették újra” – mesélte a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány elnöke.

Pintér Tamás összefoglalásként elmondta: ez egy nagyon fontos rendezvény volt, mert a Doberdó-fennsíkon található, a nagyközönség által is látogatható magyar emlékhelyek száma két újjal gyarapodott. Továbbá hangsúlyozta: „az új információs táblán is megörökítettük, hogy a temesvári 61. gyalogezredben harcolt a Doberdón nyolc hónapot, és itt sebesült meg 1916. július 19-én Márton Áron is, Erdély későbbi híres püspöke.”

Fotó: Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány

Takács Vivien, honvedelem.hu, 2014. november 19.

Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.