Az 1920-as évek végén a nyárádszeredai katolikus hívek telket vettek a település központi piacán. A telken található egyik házból szükségkápolnát alakítottak ki. A kápolna 1928. október 8-i megáldása után a jobbágyfalvi plébános látta el a közösséget. A hitélet feléledt, és négy év múlva Szabó Gyula egyházgondnok főhatóságnak címzett levelében már a nagyobb templom igényét fogalmazta meg. A nyárádszentannai, Szent Anna tiszteletére szentelt templom építőanyagának és a dr. Hirschler József-féle adománynak a felhasználásával tervezett építkezés azonban sajnálatos módon nem valósult meg. A plébániaszékhelyet 1937-ben Székelybőből áttették Nyárádszeredába. Ennek kiváltó okai: Székelybő fokozatos elnéptelenedése és a nyárádszeredai katolikus közösség megerősödése. A plébánia megalapításához szükséges lélekszám megkövetelte, hogy Nyárádszeredához csatolják még fi liaként Nyárádandrásfalva, Nyárádszentanna, Demeterfalva, Nyárádgálfava, Székelytompa, Székelybő és Rigmány falvakat. Székelybő Szent Adalbert vértanú püspök tiszteletére szentelt 18. századi és Szentanna 1905-ben épült temploma mellett még egy-egy harangláb volt Nyárádandrásfalván, Demeterfalván és Székelytompán. 1965-ben, Lokody Gáspár plébánossága idején, a nyárádszeredaiak kibővítették kápolnájukat. 1969-ben végre sikerült megvásárolni e kápolna tőszomszédságában található dr. Kovács Károly-féle házat. 1980-ig – az állandó kiköltözködési kérelmezések dacára – itt működött a plébániahivatal. Ekkor a belső falak lebontásával és a tartóoszlopok meghagyásával L alakú templommá alakították át az épületet. 1982-ben dr. Jakab Antal püspök szentelte fel Jézus Szentséges Szíve tiszteletére. A régi kápolnát 1983-ban az unitárius gyülekezetnek adták el. 1981-ben az egyház elcserélte a Szenkovits Antaltól örökölt ingatlanának emeleti lakosztályát (a jelenlegi polgármesteri hivatal) az új kápolna melletti házra, melyben addig a helyi rendőrség működött. Ezt a házat plébánosi lakássá alakították át, majd a két egymás mellett álló épületet (kápolna és plébánia) boltíves kapubejárattal összeépítették. A kapubejárat fölé bádoglemez borítású tornyot építettek.
Adresă:
547410 – Miercurea Nirajului, P-ța Bocskai István, nr. 24., jud Mureș
Serviciu
Zi de adorație perpetuă: január 21.
Sfintele liturghii: vasárnap 11 órakor, hétköznapra eső ünnepen 18 órakor 
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.