Az 1920-as évek végén a nyárádszeredai katolikus hívek telket vettek a település központi piacán. A telken található egyik házból szükségkápolnát alakítottak ki. A kápolna 1928. október 8-i megáldása után a jobbágyfalvi plébános látta el a közösséget. A hitélet feléledt, és négy év múlva Szabó Gyula egyházgondnok főhatóságnak címzett levelében már a nagyobb templom igényét fogalmazta meg. A nyárádszentannai, Szent Anna tiszteletére szentelt templom építőanyagának és a dr. Hirschler József-féle adománynak a felhasználásával tervezett építkezés azonban sajnálatos módon nem valósult meg. A plébániaszékhelyet 1937-ben Székelybőből áttették Nyárádszeredába. Ennek kiváltó okai: Székelybő fokozatos elnéptelenedése és a nyárádszeredai katolikus közösség megerősödése. A plébánia megalapításához szükséges lélekszám megkövetelte, hogy Nyárádszeredához csatolják még fi liaként Nyárádandrásfalva, Nyárádszentanna, Demeterfalva, Nyárádgálfava, Székelytompa, Székelybő és Rigmány falvakat. Székelybő Szent Adalbert vértanú püspök tiszteletére szentelt 18. századi és Szentanna 1905-ben épült temploma mellett még egy-egy harangláb volt Nyárádandrásfalván, Demeterfalván és Székelytompán. 1965-ben, Lokody Gáspár plébánossága idején, a nyárádszeredaiak kibővítették kápolnájukat. 1969-ben végre sikerült megvásárolni e kápolna tőszomszédságában található dr. Kovács Károly-féle házat. 1980-ig – az állandó kiköltözködési kérelmezések dacára – itt működött a plébániahivatal. Ekkor a belső falak lebontásával és a tartóoszlopok meghagyásával L alakú templommá alakították át az épületet. 1982-ben dr. Jakab Antal püspök szentelte fel Jézus Szentséges Szíve tiszteletére. A régi kápolnát 1983-ban az unitárius gyülekezetnek adták el. 1981-ben az egyház elcserélte a Szenkovits Antaltól örökölt ingatlanának emeleti lakosztályát (a jelenlegi polgármesteri hivatal) az új kápolna melletti házra, melyben addig a helyi rendőrség működött. Ezt a házat plébánosi lakássá alakították át, majd a két egymás mellett álló épületet (kápolna és plébánia) boltíves kapubejárattal összeépítették. A kapubejárat fölé bádoglemez borítású tornyot építettek.
Postacím:
547410 – Miercurea Nirajului, P-ța Bocskai István, nr. 24., jud Mureș
Szolgálatot teljesít
Örökös szentségimádási nap: január 21.
Szentmisék: vasárnap 11 órakor, hétköznapra eső ünnepen 18 órakor 
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.