A hargitafürdői kápolnát 1904-ben kezdték el építeni. A tulajdonjog tisztázása után 1909-ben fejezték be. Angi Mihály gyergyószentmiklósi és Máté György gyergyóalfalvi lakosok nejeikkel együtt a kápolna összes építési költségét fedezték. A kápolnának egy életnagyságú Szent István király-szobrot Csedő István csíkszeredai ügyvéd és a harangokat Merza János csíkszeredai állomásfőnök ajándékozta. A jelenlegi oltár 1960-ban került oda, eredetileg a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium 113-as termében volt felállítva. Az oltár keleti oldalán ez olvasható: „Tervezte: Vámszer Géza tanár/ Készítette: Salamon Lajos/ Festette: Szentpétery László/ 1937. március 27”. A kápolna előtt álló székely kaput Jakab György és Lázár István faragta 1981-ben.
A kápolnában hétköznap a szentmisék du. 6 (nyáron) ill. 5 (télen) ürakor vannak. Az eltelt egy évszázad alatt a csicsói és a szeredai Szent Kereszt plébánia látta el. 2003-tól Szereda gondozta 2010-ig. 2007-ben elkészült az Egyházi Komplexum, amelynek építését 1991-ben kezdték el. A fatemplomot 2008 és 2009 között alapjaitól kezdve felújították a főegyházmegye millenniumára. Következő évre, 2010. őszére elkészült a plébánia épülete is és önállósult, mint plébánia.
Adresă:
530002 – Harghita-Băi, nr. 130., jud. Harghita
Serviciu
Zi de adorație perpetuă: június 21.
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.