A piskitelepi egyházközség megalapítása a vasút megépítésével függ össze, amikor több száz munkást telepítettek a városba. Eleinte többnyire a dévai ferencesek segítettek a hívek lelki ellátásában, majd egy ideig Hátszeghez került fi liaként Wéber Béla hátszegi főesperes-plébános idejében. A plébániát és a templomot Lönhart Ferenc püspök idejében építették 1885–1886 között. A templomot 1886. augusztus 22-én szentelték fel. Ekkor a katolikusok száma mintegy 980 volt. A templomot Jancsó Ernő főesperes-
plébános idején, 1904 nyarán megnagyobbították, oldalhajókkal kibővítették. Néhány piskitelepi káplán neve is szerepel a Piskitelep történeti adatai (1862–1911) című könyvben. 1900 óta a következők szolgáltak itt: Tunyogi Csapó Endre, Orbán János, Kende Szever János, Huszár Ádám, Anda Géza, Gáspár Béla, Szőcs Albert. A piskitelepi egyházközségben gyakran szolgáltak a Gyulafehérvárról kijáró tanárok, például dr. Újfalusi Fodor József, Pál István, dr. Vass Albert. Híres kántortanítók voltak az 1900-as évek elején: Asztalovszky Lajos, Ulrich Márton kántortanító és karnagy, aki férfi dalárdát is szervezett és iskolás gyermekekből állandó egyházi énekkart. Oltáregylet is alakult 1904-ben, Jancsó Ernő főesperes-plébános idejében. Piskitelepen a templom mögött egy kripta is épült, hiszen a Nagyágon született és Piskitelepen nevelkedett Lönhart Ferenc püspök végrendeletében azt kérte, hogy Piskitelepen helyezzék örök nyugalomra. 1897. július 2-án még a gyulafehérvári székesegyház kriptájába temették el ideiglenesen, de már 1898. december 30-án Piskitelepre hozták földi maradványait a már említett templom kriptakápolnájába. Mára Piskitelep katolikus népe annyira megcsappant az elköltözések, a magyar iskola hiánya, valamint a vegyes házasságok miatt, hogy Csernakeresztúr fi liája lett. 1999-ben felújították a templomot és a plébániát, ennek keretében a Bem-obeliszket a templomkertben állították fel. Télidőben a szentmiséket az erre a célra kialakított és engedélyezett kápolnában tartják a plébánián.
A keresztelő egyre kevesebb, viszont az elhalálozások száma sokszorosan felülmúlja a keresztelések számát.
Adresă:
335900 – Simeria, Str. Avram Iancu, nr. 21., jud. Hunedoara
Mater:
Număr de suflete: 170
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.