1291-ben Fogrosnak írták. 1369-ben Fogaras volt a neve. Középkori temploma a város főterén állt, híres szépségű, háromhajós, gótikus templom volt. Mivel szerzetesi templomról és kolostorról létezik adat, valószínű, hogy erről a templomról van szó. A ferencesek birtokában volt, amit 1704-ben Rabutin a várból rommá lövetett. A híres fogarasi vár egy korábbi (10–11. századi) palánk vár helyén épült 1310-ben. Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna volt benne.
A középkori katolikus lakosság két részre oszlott: a szászok lutheránusok, a magyarok reformátusok lettek. A templomot közösen használták 1666-ig, amikor Apafi Mihály kitiltotta a lutheránus papot. A katolikus hitélet csak a 18. században éledt fel, mert a várkapitány még 1678-ban szigorú tilalmat rendelt el Apafi utasítására, amely tilalom szerint katolikus pap vagy szerzetes nem végezhetett szentmisét.
1687 után, amikor a várba katonaőrség került, megérkezett az első katonalelkész is P. Melsing Atanáz ferences személyében, akit Antalffi János erdélyi püspök 1725. április 15-én felhatalmazott arra, hogy az „összes lelkészi teendőket végezze a híveknél is”. P. Melsing utódai a katonalelkészségben szintén ferencesek voltak a legközelebb fekvő brassói vagy a nagyszebeni kolostorból. 1735-ben Boér József nemesi kúriáját a ferenceseknek adományozta. Ezen a kúrián és hozzá tartozó telken épült fel a ferencesek temploma a kolostorral együtt 1737-ben. 1760-ban az egész városban tűz pusztított, amikor a templom és kolostor is porrá égett. 1761–1780-ban építettek új templomot és kolostort.
1951-ben a ferenceseket bezárták vagy kényszerlakhelyre vitték. 1951-től 1972-ig egyházmegyei papok vezették a plébániát. 1972–1997 között ismét ferencesek működtek Fogarason. 1997. augusztus 1-jétől a ferencesek átadták a templomot és kolostort a gyulafehérvári főegyházmegyének.
A fogarasi elemi iskolát 1747-ben alapították P. Kapp Sámuel házfőnöksége alatt, amelyet a ferencesek vezettek. Ez az iskola eleinte a barátok által bérelt házban működött, majd 1884–85-ben a ferences rendház, valamint a szülők anyagi támogatásával felépült az új elemi iskola, amit P. Simon Jenő házfőnök áldott meg 1885. november 29-én. 1948-ban államosították. 2004. április 5. óta ismét az egyházközség tulajdonában van. Jelenleg román nyelvű óvoda működik benne.
A kolostorban magyar nyelvű óvoda és egy hároméves posztliceális kórházi betegápoló iskola működik.
Adresă:
505200 – Făgăraş, str. V. Alecsandri, nr. 1., jud. Braşov
Tel.:
0268-211.887
E-mail:
Serviciu
Număr de suflete: 496
Zi de adorație perpetuă: augusztus 6.
Sfintele liturghii: vasár- és ünnepnapokon 9 és 10,30 órakor; hétköznap kedden és pénteken 18 (télen 17) órakor, szerdán, csütörtökön és szombaton reggel 8 órakor. 
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.