Szentágota

1280-ban Sancta Agatha néven említik. 1376-ban Zenthagota, 1488-ban Agnetelntal. 1280-ban Szent Ágnes tiszteletére szentelt temploma volt. Mai temploma az 1400-as évek elején épült Gergely plébános idejében (1409). A reformáció idején a lutheránusoké lett a templom.
A katolikus élet csak 1867-től indult újra, amikor templomot építettek, és előbb helyi lelkészséget, majd plébániát szerveztek. A mai plébániát Haynald Lajos püspök alapította 1863-ban. Először Nagysinkhez tartozott, majd 1867-ben állandó lelkészt kapott dr. Starker József személyében.
A mai templom Weigand János plébános buzgóságából épült 1888-ban neogótikus stílusban, Lattenberg segesvári építészmérnök tervei alapján. Tornyát fából készítették azzal a meggondolással, hogy ha a hívek száma gyarapodni fog, a templomot meg lehessen az utcáig hosszabbítani. A templom titulusát és védőszentjét a főoltár fölötti festmény is mutatja. Az oltár két oldalán Keresztelő Szent János és Szent József faszobrai láthatók, a szentély falán pedig Szent Tamás és Szent Etelka festményei függenek. A hajóban levő szobrok a Boldogságos Szent Szüzet, Szent István első vértanút, Szent Antalt és Jézus Szívét ábrázolják, az utóbbi a 2003-as templomjavításkor tönkrement. A keresztúti képek Luigi Morgari olasz festő olajnyomatos sokszorosításai. A szentély két festett üvegablaka 1888-ból való. Katolikus iskolája is volt, 1924-ben azonban létszám hiánya miatt beszüntették. Szentágota Ágotakövesd és Rozsonda társközségeivel nemzetiségi összetevői az évek és számok tükrében: 1891-ben az összlakosság 3210, melyből 734 román, 2334 szász, 175 roma és 68 magyar; 2002-ben az összlakosság 10 894, melyből 10 176 román, 152 szász, 214 roma, 342 magyar és 8 olasz.