A hagyomány szerint az első örmények 1654-ben érkeztek Ebesfalva területére. A főleg Moldvából menekülő örmények I. Apafi Mihály fejedelem engedélyével, Dániel Tódor vezetésével telepedtek le 1685-ben. 1733-ban az örmények kiváltságot nyertek. 1758-ban megvásárolták az Apafi -birtokot, ettől kezdve Ebesfalvának Erzsébetváros a neve (Mária Terézia királynő kiváltságlevele 1758. november 28-án). 1786-ban az örmények elnyerték a szabad királyi városi rangot. Az unió elfogadása után 1708-ban szervezték meg az örmény szertartású plébániát Edelbej János plébános vezetésével. Az évek során kilenc templomot és kápolnát építettek. 1725-ben építették első templomukat a Szentháromság tiszteletére, majd 1766–1791 között hatalmas templomukat Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. A velencei mechitarista szerzetesek már 1720 után letelepedtek a városban. 1753-ban Sztojka Zsigmond Antal erdélyi püspök engedélyével rendházat, iskolát és templomot építettek Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére, mely templomot 1796-ban bővíteni kellett. A mechitaristák 1921-ben feladták kolostorukat, és az erdélyi püspökség veszi át. Az utolsó örmény szertartású plébános Diarian Armenag Ferenc (1913–1990).
Adresă:
555500 – Dumbrãveni, str. Timotei Cipariu, nr. 1., jud. Sibiu
Erzsébetváros örmény szertartású plébánia
Serviciu
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.