Beszterce

A szászok alapították 1206-ban. 1241-ben Bosa, oppidium Nosen néven szerepel. A szepesi szászok 1206-ban telepedtek le, s ettől kezdve biztosan volt templomuk. 1260-ból már ferences kolostorról van adat. Az 1375. évi oklevél szerint templomot szenteltek Szent Miklós tiszteletére. A tatárjárás előtti első templom román stílusú volt. A tatárjárással kapcsolatban 6014 halottról ír a krónika. A ma is álló templomot a 14. század elején kezdték el építeni. 1560–63-ban a régi falak megtartásával újjáépítették. Magas tornya 1470–1519 között épült. 1295-ben külön papja volt az ispotályosok templomának. 1303-ban a domonkosoknak rendházuk volt, templomuk Szent Kereszt tiszteletére volt szentelve. 1717-ben a piaristák ennek a kolostortemplomnak a romos maradványait megvásárolták. 1780-ban új templomot építettek, felhasználva a domonkos kolostortemplom köveit. Beépítették az ispotályosok leégett kolostorát is. Ők szervezték meg a plébániát és vezették 1879-ig. A piaristák előtt P. Stüch Nárcisz ferences atya kezdett téríteni. A piaristák középiskolát alapítottak. 1780-tól van elemi iskolájuk. A ferencesek kolostorát 1724-ben visszakapták a minoriták, de a 20. század elején eladták a görög katolikusoknak. Most ortodox kézen van. Az ispotályos szerzetesek is szerepelnek a pápai tizedjegyzékben. A 15. században domonkos és ferences apácák is működtek itt. A reformáció idején a szászok lutheránusok lettek, a magyarok továbbléptek és reformátusokká váltak. 1717-ig a katolikusnak nem volt templomuk. A plébániatemplom 1787-ben épült.