Szentírás-vasárnapi felhívás és gyűjtés

 

Krisztusban szeretett Testvéreim és Híveim!

Közeledik szeptember vége, amikor egyházunkban Szent Jeromosnak, a Szentírás pártfogójának emléknapját Szentírás vasárnapjaként ünnepeljük.

Sok szó jut el naponta hozzánk, megannyi információt kapunk, de ez a sok behatás – ami bennünket ér –, talán túl sok is, hiszen meghaladja a befogadási képességünket. Ám Jézus Szavára, mely egyedül képes örök életet adni, minden nap szükségünk van:

„A Szentírás az egyház dobogó szíve,

mely életre kelti a Test tagjait”

(Evangelii Gaudium).

Isten Igéje ugyanis életet ad minden hívőnek, kéri, hogy mondjon le önmagáról, és Őt hirdesse. Olyan, mint az idézett kétélű kard, mely megítél, megsebez, de meg is gyógyít. Az Ige segít abban, hogy húsvéti módon éljünk, mint egy búzaszem, mely elhalva életet terem, mint kipréselt szőlő mustjából fakadó bor. A Lélek ilyen radikális módon újítja meg az életet. A Biblia a legjobb injekció a bezárkózás ellen, megóv az önelégültségtől, a győzelemittasságtól. Arra indít, hogy lépjünk ki önmagunkból. Isten Igéje olyan, mint egy centrifuga, mely kirepít. Nem szereti a langyosságot, hanem a tüzet és a szelet kedveli.

Ferenc pápa egy hasonlattal élt a Biblia szerepét illetően: Olyan mint a tűzifa, amit gondosan összegyűjtünk azzal a szándékkal, hogy meleget adjon. Ámde a tűzifa önmagában nem melegít, mint ahogy a legjobb tudományos tanulmányok sem adnak önmagukban életet. Szükség van tűzre, kell a Szentlélek, hogy a Biblia égjen a szívekben és életté váljon. Akkor, mint jó tűzifa hasznos lesz, hogy táplálja az égést. Ám a Szentírás nem szent könyvek gyűjteménye, amiket tanulmányozni kell, hanem az Élet magvetésre szánt Igéje, a Feltámadott ajándéka, amit be kell fogadnunk és szét kell osztanunk az Ő nevében, hogy az életté váljon.

„Milyen szép is lenne a Szentírás iránti nagyobb szeretet új tavaszát látni Isten Népe minden tagja részéről, úgyhogy elmélyüljön a kapcsolat magának Jézusnak a személyével”

(Verbum Domini 72).

„Végül, imádkozzatok értünk, testvérek, hogy az Úr szava terjedjen, és dicsőségre jusson” (2Tessz 3,1). Imádkozzunk, hogy a Biblia ne maradjon könyvtárak polcain a többi könyv között, hanem terjedjen szerte a világban!

A Szentlélek vágya, hogy az Egyház Testét az Isten Szava formálja” (Evangelii Gaudium).

Idén a Katolikus Magyar Bibliatársulat születésének huszonötödik évfordulóját üli. Ezt az ünnepi alkalmat a Katolikus Magyar Bibliatársulat október 19-én Marosvásárhelyen, a Főegyházmegyei Biblia-nap keretében szeretné a paptestvérekkel és a hívekkel közösen megülni. Buzdítalak benneteket e fő-egyházmegyei rendezvényen való részvételre.

Hálával emlékezünk meg azokról, akik a Szentírás ismeretét, és terjesztését eddig is szívügyüknek tekintették, elsősorban Nagy József atyáról, aki 1994-től a Katolikus Magyar Bibliatársulat alapító-elnöke és vezetője volt.

Főegyházmegyénkben a Szentírás üzenetének terjesztése céljából idén is gyűjtést szervezünk. Hálásan megköszönöm ez alkalommal azt, hogy tavaly ilyenkor kérésemet öntudatosan meghallgattátok, és áldozatosan támogattátok Egyházunk e szolgálatát, hogy általa egyre többen meghallhassák Isten bátorító üzenetét. Sokaknak segítségére tudtunk lenni ezáltal abban, hogy Katolikus Magyar Biblia-társulatunk közvetítésével jutányosan hozzá-juthassanak Bibliához, és az év során részt tudjanak venni különféle rendezvényeken.

Kérlek benneteket, kedves testvérek, hogy lehetőségeitek szerint kapcsolódjatok be idén is pénzbeli adományaitokkal e fontos szolgálatunk támogatásába. Hálás köszönetem ezen áldozathozatalért! Emellett természetesen buzdítalak benneteket most arra is, hogy kapcsolódjatok be a jövőben is a különféle rendezvényekbe, melyeket a Szentírás üzenetének mélyebb megismerése céljából szervezünk.

       Szentírás vasárnapja alkalmából szeretettel adom mindnyájatokra főpásztori áldásomat és kívánom, hogy gyarapodjatok Isten Igéjének ismeretében!

Főtisztelendő Paptestvérek figyelmébe!

Szentírás vasárnapjára ebben az évben is főegyházmegyei gyűjtést rendelek el a Szentírás üzenetének terjesztése céljából. Isten Igéjének ismertetése, hirdetése elsőrendű feladatunk a lelkipásztori szolgálatban. Külön köszönet azoknak a papoknak, akik előadásokat tartottak a Szentírásról, vagy akik bibliaolvasó csoportokat szerveztek.

Köszönetet mondok a Tisztelendő Paptestvéreknek, hogy az elmúlt esztendőben is öntudatos hozzáállással pártolták fel és támogatták e kezdeményezést. Kérem Paptestvéreimet, szervezzék meg egyházközségükben idén is a gyűjtést. Szeptember 22-én – a szentmisék keretében – olvassák fel az alább mellékelt körlevél szövegét. Hálás köszönet ezen áldozatotokért! Kérem, hogy a befolyt összeget a főesperesi központokon keresztül összesítve utalják át a Katolikus Magyar Bibliatársulat alábbi bankszámlájára:

Asociaţia Catolică Biblică Maghiară

Cod IBAN: RO65RNCB0003037776090001

Banca Comercială Română SA Alba Iulia

Megbízásunkra idén is megszervezi a Katolikus Magyar Bibliatársulat a Főegyházmegyei Biblianapot, amelyre ez alkalommal Marosvásárhelyen, f.év október 19-én kerül sor. Kérem Paptestvéreimet, hogy hozzák híveik tudomására a rendezvényt, és az érdeklődők számára szervezzék meg a részvétel lehetőségét.

A Katolikus Magyar Bibliatársulat (KMB) célkitűzései között szerepel, hogy jutányos áron juttassa el a Szentírást mindazokhoz, akik érdeklődnek Isten Igéje iránt, illetve, hogy olyan programokat és lelki napokat szervezzen, amelyek elősegítik a Szentírás teljesebb megismerését. A Katolikus Magyar Bibliatársulat szívesen szervez Biblia-napokat, Biblia-esteket azokon a plébániákon, ahol ezt igénylik.

Mostani körlevelünkhöz is mellékelünk munkavázlatot – csoportos szentírásolvasáshoz. Kérem a lelkipásztorokat, hogy Szentírás vasárnapja alkalmából a plébánián szervezzenek az idén is híveik, valamint munkatársaik számára – a megküldött vázlat alapján – szentírásolvasó csoportos találkozókat.

„Nem csak kenyérrel él az ember” (Mt 4, 4a)

Bibliaóra-vázlat

A terem közepén színes kendő, rajta egy Szentírás, kenyeres kosárban kenyér, és egy meggyújtott gyertya.

  1. Láss!

Felolvassuk az „Egy Biblia naplója” című írást.

Január 20.

„Nyugodt hetem volt. Az újév első estéin tulajdonosom rendszeresen olvasott belőlem, de mostanra már teljesen megfeledkezett rólam.

Február 14.

Ma tavaszi nagytakarítás volt. A többi holmival együtt leporoltak, majd visszatettek a helyemre.

Március 24.

Reggeli után tulajdonosom a kezébe vett. Néhány igének nézett utána. Magával vitt a misére.

Május 8.

Ma keményen dolgoztam. Tulajdonosom egy bibliakörön vett részt, és idézeteket keresgélt bennem. Legtöbbjüket nem találta meg, pedig eredeti helyükön vannak.

Június 1.

Ma valaki a lapjaim közé rakott egy négylevelű lóherét, és további virágokat préselés céljából.

Június 29.

Különböző ruhákkal és egyéb holmikkal együtt bepakoltak egy bőröndbe. Azt hiszem, nyaralunk.

Július 10.

Még mindig a kofferben vagyok, pedig már majdnem minden mást kivettek.

Július 15.

Újra itthon, a régi helyemen. Meglehetősen fárasztó utam volt. Nem értem, miért kellett nekem is elutaznom, amikor egyszer sem használtak.

Augusztus 10.

Tulajdonosom kézbe vett. Egy ismerősének írt levelet, akinek meghalt az édesapja, megfelelő idézetet keresett.

Augusztus 30.

Újra leporoltak.

Nem lehetnék a Te Bibliád?

                        (Szellem és hivatás 3/1989, Geist und Auftrag)

Beszélgetés a következő kérdések kapcsán:

  1. Milyen gyakran veszem kezembe a Szentírást? Mennyire hatja át életemet Isten Igéje / a Szentírás szavai iránti szomjúság?
  2. Jelenleg melyik a kedvenc bibliai idézetem?
  3. Mit jelent Isten Igéjéből táplálkozni, élni? Hol tapasztalom meg, hogy Isten Igéjének hatása van a magam, és mások életére?

II. Hallgass! – Szövegelemzés

Felolvassuk a Mt 4,1-4-et.

Jézus nyilvános működése kezdete előtt történik az esemény, de már megkeresztelkedése után, a Lélek erejében. Az evangélista két dolgot emel ki ezzel. Egyrészt azt, hogy az egész jézusi mű Isten terve szerint fog kibontakozni, Jézus a kezdet kezdetén győzött a gonosz lélek kísértései fölött, továbbá pedig azt állítja be példaértékűnek, ahogyan Jézus viszonyul a kísértőhöz.

Ez Jézus sivatagban átélt első kísértése, miután „negyven nap és negyven éjjel” böjtölt. Ez a legelemibb kísértés, az éhség. Ezt a problémáját „lovagolja meg” a sátán, hogy rászedje: forduljon el Istentől, ne az Ő erejében bízzon, ne az Ő tervei szerint gondolkozzék, hanem oldja meg saját erejéből a maga pillanatnyi nehézségét. Azt javasolja Jézusnak, hogy hatalmát a kövek kenyérré változtatására használja fel. Mi rossz is lenne ebben?

Jézus azonban észreveszi a csapdát: hogy Istent eszközül használja fel, hogy a Mindenhatót kizárólag anyagi szükségleteinek szolgálatába állítsa. A kísértő végső soron azt kéri Jézustól, hogy függetlenítse magát, ahelyett, hogy gyermekként ráhagyatkozna az Atyára.

Jézus nemcsak a kísértésre válaszol, hanem mindazokra a miértekre, melyeket a világban tapasztalható éhínség és az embermilliók egyre égetőbb más szükségletei vetnek föl. Ő, aki később tömegeket lakat majd jól a csodálatos kenyérszaporítással, és aki az utolsó ítélet egyik alapvető szempontjául az éhezőknek való enni adást jelölte meg, mégis azt mondja nekünk, hogy Isten nagyobb az éhségünknél, s hogy az Úr Igéje a mi elsődleges, lényegi táplálékunk.

Jézus viszonyulásában nem csak az tanulságos, hogy kitart az Atya tervei mellett, hanem a mód is szembetűnő, ahogyan válaszol a sátánnak. Egy MTörv-beli idézettel válaszol (amint a másik két esetben is így tesz a történet további részében). Ha eltekintünk az evangélista szerkesztői szempontjától (Máté zsidóságból megtérteknek ír, itt is bizonyítani akarja, hogy Jézus új Mózesként új törvényt hoz), megdöbbenthet bennünket, mennyire ismeri Jézus az Írásokat, mennyire az Írások fényében látja, értelmezi a maga életét, és mennyire segíti őt egy Ószövetségi idézet abban, hogy megerősödjék élete próbatételei közepette az Atyával való kapcsolatát tekintve, és kitartson az ő akarata mellett.

  1. Mikor történik az esemény Jézus életében? (megnézni a szövegösszefüggést)

Mi ennek a ténynek a mondanivalója?

  1. Mi Jézus problémája a történetben? Milyen megoldások kínálkoznak számára?

Hogyan dönt? Miért dönt így?

  1. Szentírási idézettel válaszol Jézus az ördögnek. Miért? (utánanézni a Mtörv 8,3 szövegösszefüggésének, mondanivalójának. Hogyan vonatkoztatja magára Jézus a részt?)

III. Cselekedj!

Jézus úgy mutatja be Isten Igéjét, mint kenyeret, táplálékot. De hogyan táplálkozhatunk az Igével? Isten Igéje, melyet az Atya kimondott, és amely Jézusban testté lett, magát Jézust teszi jelenvalóvá közöttünk. Minden alkalommal, amikor befogadjuk az ő Igéjét, és megpróbáljuk életté váltani, olyan, mintha Jézussal találkoznánk.

Ahogyan a kenyér táplál és biztosítja a növekedést, ugyanúgy az Ige táplálja és növeli Krisztus jelenlétét bennünk, aki a mi igazi személyiségünk.

Mivel Jézus eljött a földre és táplálékunkká vált, nem elégedhetünk meg csupán a természetes étellel, a kenyérrel. Szükségünk van a természetfölötti táplálékra is, az Igére, hogy istengyermeki valónkban növekedhessünk.

Erről a táplálékról – csakúgy, mint az Eucharisztiában jelen lévő Jézusról – elmondható: amikor magunkhoz vesszük, nem az változik át mibennünk, hanem mi vagyunk azok, akik átalakulunk: mert bizonyos értelemben önmagává alakít minket.

Az evangélium tehát nem vigasztalásra szolgáló könyv, amelyhez az élet fájdalmas időszakaiban folyamodunk, hanem olyan kódex, amely az élet törvényeit tartalmazza. E törvényeket nemcsak olvasgatnunk kell, hanem be kell engednünk lelkünk legmélyére. Ezáltal minden pillanatban Krisztushoz tesznek hasonlóvá minket.

Az ő szavai ugyanis Isten szavai, tele rejtett forradalmi erővel.

Táplálkoznunk kell tehát Isten igéjével. Amint manapság a test számára szükséges tápanyagokat egyetlen tablettába lehet sűríteni, úgy kell nekünk is Krisztussal táplálkoznunk egy-egy Igéjét élve, hiszen ő jelen van minden egyes Igéjében.

Az egyház katekétikai vagy lelkipásztori dokumentumai is – kivétel nélkül – hangsúlyozzák: „Az Igét ne csak hallgassuk, hanem legyen az élet igéje számunkra, amely mozgatja, irányítja, meghatározza létünket.” (vö. NMI 39.)

  1. Mi a történet üzenete számunkra?
  2. Hogyan alkalmazza Jézus a maga életében az Igét?

Mire tanít ez minket: hogyan kell élni Isten Igéjéből?

  1. Milyen konkrét elhatározás(ok)ra késztet most engem ez a történet?

„Megitatod örömöd patakjából” (Zsolt 36, 9)

Szomjaztam és víz után kutattam,

Nagy vizek partján jártam,

S boldogan vetettem magam a habokba,

De a víz, amit találtam, sós volt,

Mint a könnyek, a szenvedés.

Édes vizet kerestem,

De a világban nem találtam.

Most rájöttem, Te vagy

Az az édes víz.

Lubickolni benne,

Lebukni és fölmerülni,

Belekortyolni és ringani rajta:

Micsoda gyönyörűséges dolog

Rádtalálni!

(Hawa)

(részlet a 2019/VII. érseki körlevélből)