Hinnünk kell a romokon is!

 Rockoratórium Pünkösd szombatján

Számos erdélyi és magyarországi állomás után pünkösd szombatján több száz zarándok jelenlétében mutatta be a Mustármag megújulás-szolgálat a Hiszek a romokon című rockoratóriumot. „A csíksomlyói búcsú légkörében vagyunk, amely magyarságunk, nemzetünk legnagyobb búcsújáró helye. Gyökereink ide kötnek, Csíksomlyó csak itt van, székelység csak Erdélyben van. Akik a szüleiknek az áldozatát nem tudják megbecsülni és értékelni, azok nem sokat nyomnak a nemzet életében. Ha a múltunkat nem tudjuk értékelni, felbecsülni, és nem tudunk abból élni, akkor halálra vagyunk ítélve. Fenn akarunk maradni, mert Istennek az akarata is az, hogy éljünk. Hinnünk kell tehát! Legyen buzdítás ez a darab, hogy élni tudjunk a múlt eseményeiből, találjunk eszményképeket a magyar szentekben és a nagy királyokban” – mondta köszöntőjében Boros Károly csíktaplocai főesperes.

A csíkszeredaiak már láthatták a rockoratóriumot a Szent Ágoston plébániatemplomban is

Ebben a műben szerettük volna összesűríteni mindazt, amit a Jóisten a Mustármag megújulás-szolgálat szívére helyezett: hogy ragaszkodjunk mindahhoz, amit ennyi sok-sok éven át adott nekünk, ragaszkodjunk ahhoz a szép tájhoz, amivel megajándékozott. Ragaszkodjunk elődeinkhez, akik akár vérük árán is megóvták ezt a földet. És ragaszkodjunk azokhoz, akik most itt a mellettünk ülő széken ülnek, ragaszkodjunk a családunkhoz, értékeinkhez. A szeretet, az egymás kölcsönös megbecsülése az, ami tovább vihet minket – hangzott el a darab kerettörténetének ismertetésében.

A Hiszek a romokon rockoratórium kerettörténete: a csíki hegyekben, a Szép-havason, a Szent László kápolna romjainál gyülekeznek a Csíksomlyóra menő zarándokok. Virrasztanak, emlékeznek, bűnbánatot tartanak. Ez a biblikus magatartás a történelmi határhelyzetekben segít önmagunkra, életünk alapjaira való rátalálásban. Megszületik a döntés, ellene-mondás mindannak, ami lelkileg, testileg, elpusztítja a személyt, a családot a közösséget. Emberi lelkünk követel egy egyértelmű állásfoglalást az élet, Jézus Krisztus mellett – ez a hitvallás. Ezeken a mozzanatokon keresztül a lélek megújul, megerősödik és egy növekedő, életörömet  sugárzó közösséget épít.

Zeneszerzők: Gyárfás Levente, Csiszér László
Szólisták: Boros Emese, Csiszér László, Fülöp Csongor István, Madaras Ildikó, Mezei Ildikó és Veres Árpád.

Több száz zarándok kapcsolódott be az „imába”

Június 26-án 19 órától Madéfalván, 22 órától Csíkszentsimonban lesz megtekinthető a Hiszek a romokon rockoratórium.

Iochom Zsolt, székelyhon.ro, 2011. június 12.

Hiszek a romokon – a csíksomlyói búcsú után

A rockoratórium, amely a millenniumi év alkalmával született, nyilván nem most kerül először bemutatásra, hiszen csak Marosvásárhelyen ötször tekinthették meg az érdeklődők, és ezenkívül a magyar nyelvterület sok más helységében is. Sikeréről már számtalanszor olvashattunk-hallhattunk. A június 11-én tartott csíkszeredai előadás mégis eseményszámba ment, hiszen Gyárfás Levente és Csi­­szér László szerzeményének éppen a csíksomlyói pünkösdi búcsú a kerettörténete, most pedig ennek megfelelően a búcsú estjén mutatta be a Mustármag Énekegyüttes a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán, a pünkösdi virrasztó imádáság részeként – így azt mondhatjuk, hogy teljes mértékben a helyére került.

Az előadást megelőzően Boros Károly főesperes köszöntötte az együttest és a nézőközönséget, felhíva ismételten a figyelmet arra, hogy az ember életének és a nemzet életének a múlt értékeinek megőrzése nélkül, a történelem tanulságainak megfogalmazása és elfogadása nélkül nincs jövője, ezért ennek az oratóriumnak megalkotói, előadói és nézőközönsége egyaránt az életet szolgálja. A fiatalok egyik képviselője a darab rövid bemutatása után nem is annyira passzív meghallgatásra és műélvezetre szólította a jelenlévőket (bár nyugodtan ezt is tehette volna, hiszen minden szempontból kifogástalan művészi előadás következett), hanem a műfajnak megfelelően közös imára, virrasztásra.

Az egészséges hitet és magyarságtudatot felmutató darab előadása két órára valóban oratóriummá, a imádság helyévé emelte a műjégpályát.

Az előadás ugyanakkor tanúsága annak is, hogy a millenniumi év kegyelmei nem voltak tünékeny fellobbanások: ma is életadóak, továbbgyűrűznek jelenkori történelmünkben, és reményt, életet, az élethez jó irányt adnak minden generáció számára – és ez is volt az elsődleges célja.

Farmati Anna, Vasárnap