2012.12.06
Mindig nagyon sokan vesznek részt a szentegyházasfalvi Szent András titulusú plébániatemplom búcsúján, de idén különösképpen érződött, hogy munkaszüneti nap volt ez az ünnep. Egy talpalatnyi helyet is nehéz volt találni a kórusban, lépcsőkön, sekrestyében. Ugyanakkor nem csupán a székelyudvarhelyi főesperesi kerületből érkeztek a paptestvérek sem. Láthattuk azt is, milyen szépséges a mikulásvirággal díszített oltár a vértanú szent piros betűs napján.
A szentmisén közreműködött a Canticum Novum Kamarakórus Tamás István kántor vezényletével. Az ünnep szónoka, Sebestyén Domokos szentszéki tanácsos, oroszhegyi plébános sorra felidézte azokat a szentírási részeket, amelyek András apostol tevékenységéről tudósítanak. Keresztelő János tanítványaként találkozik Jézussal. A mármár szállóigeszerű kérdés, a „Mester, hol lakol?” vissszavisszatért a prédikáció során. Szent András megértette, hogy a mennyek országa köztünk van. Ám a Mester mennybemenetele után is kérdezte-kereste: „Hol lakol?”. Lelkében is szállást adott Neki. Napjainkban is Szent András nevét viseli a vértanúságát jelző keresztforma. A mindenkori kereszténynek azt példázva, hogy minden körülményben adjunk szállást lelkünkben Jézusnak, hiszen a mennyek országa minden evilági jussnál fontosabb. Bár a búcsú napja idén péntekre esett, Portik Bakai Sándor szentszéki tanácsos, helybéli plébános megerősítette a részvevőket: fogyasszák nyugodt lelkiismerettel az ünnepi ételeket. Mi még számba vettük a sokféle mézeskalácsos portékáját.
Talán ez volt ebben az évben az utolsó ragyogó nap, amikor ki-ki kedvére választhatott szabadtéren búcsúfiát.
M. M., Udvarhelyi Híradó, 2012. december 4.