2013.07.20
„Mi érthetetlen, az Úrra hagyom” – hangzott el a Hitem szikla című felolvasói esten a székelyudvarhelyi Szent Pio Lelkigyakorlatos Házban. A telt házas – mondott és énekelt Baricz Lajos marosszentgyörgyi papköltő líra könnyeket-mosolyokat fakasztott.
A húsz verseskötetből tematikusan válogatott ciklusok – a bölcsőhely és a hozzá kapcsolódó családtagok, a hivatás, istenes és vallásos versek, valamint a tágabb szülőföldről szólók – között a Szent Cecília Együttes: Simon Csenge, Iszlai Antónia, Iszlai Brigitta és Simon Kinga kántornő az általa megzenésített Baricz-strófákkal tagolta-hangolta a találkozót. Főszerepe mégis a „tollgitárnak” volt, hogy megérezzük, Isten tenyerén születik a rím, mely lehet tréfás vagy mélyre vivő, reflexió, mind-mind szent adománya a papköltőnek. Út a teljesség felé – „tér és idő között kifeszítve”. A megélni a létet egy élet alatt valósága tárult elénk – szonettkoszorúkban. A végén elhangzó Márton Áron-ciklus darabjai pedig az alkalmi versek forrását mutatták fel.
Pillanatnak tűntek a Baricz-világban töltött órák, melyek ráadása volt a hosszas, személyes beszélgetéssel tűzdelt dedikálás. (M. M.), Udvarhelyi Híradó, 2013. 07. 16.