"Bölcsőm közönséges deszkából volt összezárva, amilyen lesz a koporsóm is. De fáját a csíki hegyekből vágták, ahol az őrt álló fenyőerdők koszorúja gyökerével sziklába kapaszkodik, s makacsul állja a viharok tépését; ahol az emberek századok óta küzdenek a mostoha életviszonyokkal, mert tudják, hogy a sötét borulat mögött ott van Isten, s beléje vetik bizalmukat. Innen jöttem, s nem hoztam mást, csak a halálos szerelmet népem és az emberek iránt, s a katolikus hitet, melyet hitvalló és hitükből élő nemzedékek a Csíksomlyói Mária lábainál mélyítettek el, és örökítették át a századok során". (Beszéd a kolozsvári Szent Mihály Egyházközség képviselőtestületi Közgyűlésén, 1938. szeptember 29.)

Csíkszentdomokoson 1896. augusztus 28-án született meg Márton Ágoston és Kurkó Julianna harmadik gyermeke, aki augusztus 31-én a keresztségben az Áron nevet kapta. Iskoláit szülőfalujában, Csíksomlyón, Csíkszeredában és Gyulafehérváron végzi. Közel kétévi frontszolgálat és a rákövetkező útkeresés után, 1920 őszén jelentkezik a gyulafehérvári Szemináriumba.
1924. július 6-án szentelik pappá, Ditróban és Gyergyószentmiklóson káplán, Marosvásárhelyen hittanár és szubrégens, ezután verestoronyi plébános és tanulmányi felügyelő a szebeni Teréz Árvaházban, majd püspöki káplán és levéltáros Gyulafehérváron. Kolozsváron ifjúsági lelkipásztor és akadémiai hitszónok, ezután a Szent Mihály plébánia előbb ideiglenes, majd megválasztott és kinevezett plébánosa. A megyéspüspök halála után, 1938. szeptember 14-től az egyházmegye apostoli kormányzója.
1938. december 24-én XI. Pius pápa gyulafehérvári megyéspüspöknek nevezi ki, 1939. december 12-én a kolozsvári Szent Mihály templomban Andrea Cassulo apostoli nuncius szenteli püspökké.
Négy évtizeden át vezeti egyházmegyéjét a diktatúra nehéz korszakában, közel hat évet tölt börtönben és több mint tíz évet kényszerlakhelyen.
A közel 84 éves püspök lemondását 1980. április 2-i hatállyal fogadja el a Szentszék. Az "emberkatedrális" 1980. szeptember 29-én hunyt el, egyházmegyéje védőszentjének ünnepén. A gyulafehérvári székesegyház kriptájában nyugszik.

Szentté avatási perét 1990-ben kezdeményezte a gyulafehérvári egyházmegye, 1996 óta az ügy szentszéki szakaszban van.

Istenünk,
Te ÁRON püspököt
arra választottad ki,
hogy igazságodnak őre,
az üldözötteknek védelmezője
és népednek jó pásztora legyen.

Add, hogy mielőbb
szentjeid között tisztelhessük,
tanítása és példája
világító JEL legyen
mindannyiunk számára.
Ámen.

Márton Áron kezdőoldal

Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.