A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár (GYFL) a millenáris múlttal rendelkező püspökség székhelyén létrejött püspökségi, 1991-től érsekségi és káptalani levéltárakon kívül magába foglalja a kolozsvári Státus, a gyulafehérvári papnevelő szeminárium, valamint a főesperességi központokban létesített kilenc gyűjtőlevéltár iratanyagát is. A GYFL hálózatát alkotó tizenegy levéltár jelenleg nyolc városban működik, mennyiségét tekintve pedig 2000 folyóméternyi, kutatható állapotban lévő dokumentumot ölel fel 1224-től napjainkig.
A Gyulafehérvári Főegyházmegye jelenleg tizenöt főesperesi kerületre oszlik, melyek területén összesen 258 plébánia működik. Ebből 205-öt vezet helyben lakó egyházmegyés pap, 7-et helyben lakó szerzetes pap, 4 örmény plébánia, 3 helyi lelkészség, 13 templomigazgatóság (ferences pap által adminisztrált), 42 oldallagosan ellátott plébánia, valamint négy egyetemi lelkészség. A főegyházmegye plébániái ezen kívül további 350 leányegyházat (filia) is gondoznak. Összesen tehát 608 alsóbb szintű egyházigazgatási egységről beszélhetünk, melyek – főesperesi kerületi alapon – kilenc levéltári gyűjtőközpont illetékességi körébe tartoznak. Az évszázadok folyamán a főesperesi kerületek száma, területe és beosztása többször is változott, ezért a főesperességek mai szerkezete jelentette a kiindulópontot a gyűjtőlevéltári hálózat kiépítéséhez.
Az erdélyi püspökség, ma gyulafehérvári érsekség, nagy területi kiterjedtsége gyűjtőlevéltárak létesítését indokolta a főesperesi és egyházközségi iratgyűjtemények összesítésére. A Kárpát-medencében egyediként, 2003 és 2016 között, kilenc gyűjtőlevéltár jött létre nyolc városban – ezek időrendben: Gyulafehérvár, Szamosújvár, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szamosújvár (örmény) Kolozsvár és Csíkszereda.
Letölthető:
Bernád Rita-Magdolna
A GYULAFEHÉRVÁRI FŐEGYHÁZMEGYEI LEVÉLTÁR
Képes levéltárismertető
