Papi rekollekció. Az õszi papi rekollekciót október 14 és 17 között tartjuk fõegyházmegyénkben. Szeretettel arra kérjük Paptestvéreinket, hogy lehetõleg minden elfoglaltságot mellõzve elsõrendû kötelezettségüknek tartsák a rekollekción való részvételt. Valamennyien vegyenek részt a koncelebrációs szentmisén, az ezt követõ elmélkedésen, és éljenek a kiengesztelõdés szentségének megújulást biztosító lehetõségével.
Többször hangoztatott kérésünk, hogy az elõadást és megbeszélést követõen is jó lenne, ha asztalközösségben is együtt maradnánk.
Elsõ kör: - október 14-én, hétfõn - Marosvásárhelyen
- október 15-én, kedden - Gyergyószentmiklóson
- október 16-án, szerdán - Csíksomlyón
- október 17-én, csütörtökön - Székelyudvarhelyen
Elõadó: Ft. László Áron spirituális, teológiai tanár
Téma: Mi a rekollekció?
Második kör: - október 14-én, hétfõn - Kézdivásárhelyen
- október 15-én, kedden - Zernyesten
- október 16-án, szerdán - Kolozsváron
- október 17-én, csütörtökön - Gyulafehérváron
Elõadó: Ft. Dr. Székely Dénes kanonok, teológiai tanár
Téma: Dominus Jesus pápai nyilatkozat ismertetése
Bérmálások 2003-ban. 2003 tavaszán a Kézdi-Orbai valamint az Aranyos-Tordai kerületekben lesz bérmálás. Az iskolai hitoktatás megkezdésével egy idõben vegyék számba a bérmálásra esedékes fiatalokat is. Amint korábbi körlevelünkben is közöltük a betöltött 15 évtõl bérmálkozhatnak a jelöltek. Az iskolai hitoktatással párhuzamosan kezdjék meg a bérmálási felkészítõket is. Csak így remélhetõ, hogy hitismeretekben jártas és érett fiatalok részesülnek a szentség kegyelmeiben.
Kihasználjuk az alkalmat, hogy felhívjuk azon plébánosok figyelmét, akik 2003-ra rendkívüli bérmálást igényelnek, hogy folyó év december 31-ig jelezzék szándékukat hivatalunknak.
Papi Szenátus õszi ülése. Szeptember 24 és 25-én tartjuk a Papi Szenátus õszi ülését. A lelkipásztorkodó Paptestvéreket arra kérjük, hogy javaslataikat, meglátásaikat a kerület szenátor képviselõjén keresztül juttassák el. A választott és kinevezett tagok kötelessége, hogy a kerület ügyeit képviseljék, és a gyûlés eredményeirõl tájékoztassák a lelkipásztorokat. A szenátorok nem a maguk nevében, hanem közösségük képviseletében vesznek részt az ülésen.
Új kápláni képviselõ a Papi Szenátusban. A Papi Szenátus kinevezett tagjai között egy káplánokat képviselõ szenátor is van. Ezt a tisztséget 1999-tõl ifj. Orbán László csíkszentgyörgyi segédlelkész töltötte be. Ez év õszétõl posztgraduális tanulmányok folytatására engedélyünkkel Rómába távozik. Helyébe T. Simó Gáspár Brassó-bolonyai segédlelkészt neveztük ki.
Katekétikai Bizottság új titkára. Tisztelendõ Daniel Ernõ András, korondi plébánost folyó év szeptember 1-i hatállyal, saját kérésére, felmentettük a Katekétikai Bizottság titkári tisztségébõl.
Helyébe Gál László fõtanfelügyelõ helyettest neveztük ki – szintén szeptember 1-i hatállyal.
Erdélyi papi és szerzetesi hivatások a fõegyházmegyén kívül - bel- és külföldön. Az utóbbi években – fõleg a változás után – nagyon sok erdélyi fiatal ment külföldre és ott lett egyházmegyés pap, papnövendék, szerzetes vagy szerzetesnõ. Egyházi statisztikánkban csak a fõegyházmegyénkbe inkardinált, egyházmegyén kívül dolgozó papokat tartjuk nyilván. Szeretnénk tájékozódás végett tudni, hogy fõegyházmegyénkbõl hány fiatal kereste a papság vagy a szerzetesség útját fõegyházmegyénken kívül bel- és külföldön, vagyis mennyiben járultunk hozzá – akaratlanul is – más egyházmegyék vagy szerzetesrendek utánpótlásához.
Ezért kérjük Tisztelendõ Testvéreinket, hogy küldjék be központi irodánkba azon volt híveik személyi adatait, akik fõegyházmegyénken kívül lettek pappá, szerzetessé, apácává.
Adatok lehetõség szerint – a teljes nevet (beleértve az esetleges rendi nevét is) – születési hely és dátum megjelölésével, továbbá– volt-e nálunk a kis vagy nagy szemináriumban és mikor – jelenleg hol pap, kispap, szerzetes (jelölt) vagy apáca (jelölt) és mióta.
Szíves adatközlését kérve, szolgálatát elõre is köszönjük.
Új fõtanfelügyelõ kinevezése. Fõtisztelendõ Horváth István fõtanfelügyelõ mellé ez év szeptember 1-tõl Gál László tanár urat neveztük ki. Az iskolai hitoktatás ellenõrzése, valamint a tanügyi adminisztrációból adódó elvárások tették szükségessé egy második fõtanfelügyelõ kinevezését. Gál László fõállásban fogja betölteni ezt a feladatkört. Szakképzettsége és tapasztalata alkalmassá teszi, hogy a Kulturális és Kultuszminisztérium felé is képviselje fõegyházmegyénk érdekeit.
Életrajzi adatai: Csíkszeredában született 1957. december 22-én. Középiskoláit a ma Márton Áronról nevezett gimnáziumban végezte. Az egri Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõiskolán elvégezte a biológia és földrajz szakot. Ezt követõen diplomát szerzett a Gyulafehérvári Hittanári fakultáson, majd a Babe?-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai fakultásán megszerezte a magiszteri fokozatot.
Arra kérjük Tisztelendõ Testvéreinket, hogy szolgálatvégzése közben fogadják mindenütt szeretettel és segítsék munkájában.
Bármikor elérhetõ az Érseki Hivatal Iskolaügyek Osztályán vagy sürgõs esetben a 0740-062-966 magán mobilszámon.
Áthelyezések 2002-ben. A nyári áthelyezések keretében a következõ kinevezések és áthelyezések történtek:
Antal Józsefet
Székelyudvarhelyre
Bakó Csongort
Csíkszereda–I-re
Bíró Nándort
Brassó-Belvárosba
Csiszér Imrét
Gyimesbükkre
Darvas Emilt
Székelyudvarhelyre
Farkas Lászlót
Barótra
Keresztes Olivért
Csíkszereda-I-re
KÁPLÁNOK
Bartos Csabát
Barotról
Ditróba
Borka Ernõt
Csíkszeredából
Zetelakára
Czikó Lászlót ifj.-t
Brassó-Belvárosból
Marosvásárhely IV-re
Hatos Mihályt
Gyimesbükkrõl
Gyergyószentmiklósra
Kádár Miklóst
Gyergyószentmiklósról
Székelyudvarhely I-re
Lõrincz K. Bélát
Zetelakáról
betegállományba orvosi kezelésre
Márton Józsefet
Székelyudvarhely I-rõl
Csíkszentgyörgyre
Pál Ferencet
Székelyudvarhely I-rõl
Szászrégenbe
neveztem ki segédlelkésznek.
PLÉBÁNOSOK,
LELKÉSZEK:
Albert Imrét
Kolozsról
Gyimesbükkre
András Zoltánt
Nyárádselyébõl
Csíkszereda-I-re
Balázs Károlyt
Görgényüvegcsürrõl
Ditróba
Daniel Ernõt
Gyulafehérvár kisszem.-ból
Korondra
Drócsa Lászlót
Erzsébetbányáról
Kézdikõvárra
Fehér Mártont
Ditróból
Parajdra
Ferencz Imrét
Mikóujfaluból
Csíkmindszentre
Ferencz Istvánt ifj.-t
Marosvásárhely-VI-ról
Gyulafehérvár-kisszem.-ba és ellátja Alvincet valamint a barátok templomát;
Ferenczi Sándor
teológiai tanár ellátja:
Borbándot és Szászsebest
Jakab Lászlót ifj.-t
Csíkszeredából
Mvásárhelyi kórházlelkésznek
Jenei Jánost
Korondról
Erzsébetbányára
László Andrást
Csíkmindszentrõl
Uzonba
Nagy Lászlót dr.-t
Segesvárról
Gyulafehérvárra S.I.S. tanárává
Nagy Lászlót ifj.-t
Ditróból
Nyárádselyébe
Márton Gábort
Kézdikõvárról
Kolozsra
Simó Gábort
Uzonból
Mikóújfaluba
Simó Sándort
Parajdról
Görgényüvegcsûrre
Simon Jakabot
Gyimesbükkrõl
Küküllõkeményfalvára
Szabó Dénest
Temesvárról
Segesvárra
Szénégetõ Istvánt
Rómából
Marosvásárhely-VI-ra neveztem ki.
Oláh Zoltán
továbbra is teol. tanár és kudzsiri lelkész
felmentve Szászsebes és Alvinc lelkipásztori kötelezettsége alól.
KÜLFÖLDI
TANULMÁNYRA
ELENGEDTEM
Orbán Lászlót ifj
Csíkszentgyörgyrõl
Rómába, posztgraduális tanulmányok folytatására.
SZERZETESEK:
Péter Arthur diakónus testvért
Szegedrõl
Vajdahunyadra
Kovács Csabát fr. Antal
Vajdahunyadról
Dévára
Barabási Gergelyt P. Fidél
Déva-II-rõl
nyugdíjba, tovább is szolgál
Moisii Róbert újmisés testvért
Déváról
Désre
Kakucs Bélát fr.Szilveszter
Désrõl
Marosvásárhely II-re
Bakó Istvánt fr. Gábor
Mvásárhely II-rõl
Máriaradnára
neveztem ki a
ferences Provinciális kérésére.
Az új állomáshely elfoglalásának idõpontja általában augusztus 1-je. Az elõd és utód elõzetesen egyeztet, annak függvényében, hogy melyik a legalkalmasabb idõpont az átadás-átvétel gördülékeny intézésére. Természetesen, rugalmasak lehetnek az egyeztetésben, de a kinevezési idõponttól nagy eltérés semmiképpen nem lenne elfogadható.
Felkérjük a Fõtisztelendõ Fõesperes urakat, hogy következetesen ragaszkodjanak a plébániák pontos és határidõhöz kötött átadás-átvételéhez. Egyébként ennek koordinálásával õk vannak megbízva.
Szórványsegély befizetésének szorgalmazása. A P.K. 1299-2001. számú körlevelünkben a szórványplébániák támogatását szorgalmaztuk. A 70-1994. augusztus 29-i Kormányrendelet (Monitorul Oficial Nr.40-1994. március 12.) szabályozta a bérházak után fizetendõ jövedelmi adót. Ennek értelmében a jövedelem 38%-át kellett adóként befizetni az államkasszába. A 246-2000. november 30-i Sürgõsségi Kormányrendeletet (megjelent Monitorul Oficial, Nr. 635-2000. december 7-én) módosította a korábbi rendelkezést: „Fel vannak mentve a bérházak után fizetendõ jövedelmi adó alól az egyházakhoz tartozó egységek, azzal a feltétellel, hogy ezen összegeket egyházi intézmények fenntartására és mûködtetésére, templomok és egyházi ingatlanok építésére, javítására, valamint az egyházra jellemzõ tevékenységekre fordítják.”
Ezzel a rendelkezéssel felmentették az egyházakat a 38%-os jövedelmi adó fizetése alól.
A Gyulafehérvári Fõegyházmegye Bõvített Gazdasági Bizottságának 2001. december 11-i gyûlése - határozati javaslatára, valamint a Fõegyházmegyei Zsinat ajánlása (ZSK 108. old. 9. par.) értelmében elrendeltük, hogy a fõegyházmegye azon plébániái, amelyek ingatlanok (bérházak, üzlethelységek, stb.) bérbeadásából származó bevételekkel rendelkeznek, jövedelmük 30%-át kötelesek a fõegyházmegye diaspóra segélyalapjába befizetni. Ez az összeg korábban az államkasszába szállt (38%). A diaspóra segélyalapba ily módon befizetett összegek a szórványplébániák anyagi támogatását szolgálják.
A rendelkezés 2002. évvel kezdõdõen lépett érvénybe.
Kérjük, fogadják megértéssel, mert híveink egyre nehezebb körülmények között élnek, és nincs más lehetõség a segélyalap elõteremtésére.
A bérházakkal rendelkezõ plébániáknak nem jelent külön megterhelést és új helyzetet, mert azt az összeget fizetik be, amit korábban az államkasszába fizettek.
Sajnos, a korábbi felszólítás ellenére sem teljesítették ez évi kötelességüket. Elképzelhetõ, hogy ezen járulékok befizetését az év végére halasztják. Az ilyen nemû befizetések idõleges elmulasztása komoly nehézségeket okoz a diaspóra segélyek negyedévi kiosztásánál. A segélyezés lényegi célja nem az egyszeri és túlméretezett juttatás, hanem a támogatási részletek idõarányos és egyenletes szétosztása. A szórványsegélynek elsõsorban a szórványra nehezedõ terhek folyamatos és átgondolt segélyezését kell, hogy szolgálja.
Amit a szórványsegéllyel kapcsolatban közöltünk, érvényes a központi hozzájárulás egészére is. Ez azt jelenti, hogy az év végén befizetett összegbõl nem lehet intézni az év folyamán adódó költségeket és kiadásokat.
Tisztelendõ Testvéreink megértését és segítõ közremûködését kérjük az elõirányzott járulékok befizetéséhez. Lehetõleg negyedévenként fizessék be a megállapított összeg arányos részét, mert központi intézményeink mûködését csak így tudjuk biztosítani.
Államosított egyházi ingatlanok visszaszerzése. A 2002. évi 501. számú, az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény lényegesebb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük:
I. A törvény hivatalos román címe: Lege pentru aprobarea Ordonantei de Urgenta a Guvernului nr. 94/2000 privind retrocedarea unor bunuri imobile care au apartinut cultelor religioase din România.
Megjelent: Monitorul Oficial al României nr. 561 din 31 iulie 2002.
Hatályba lépett: 2002. július 31-tõl.
II. A törvény legfontosabb rendelkezései:
1. 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között, az egyháztól bármilyen címen eltulajdonított ingatlanok tulajdonjogi helyzetének visszaállítása a jelenlegi törvény alapján történik.
2. A visszaszolgáltatási kérvényeket központosítva - az érsekségen keresztül kell majd benyújtani az Államigazgatási Minisztérium keretén belül megalakuló Szakbizottsághoz. Ez a Szakbizottság rendeli el az ingatlanok visszaszolgáltatását. A kérvények benyújtási határideje 6 hónap, a jelenlegi törvény hatálybalépésétõl számítva. A határidõ lejárta után nem igényelhetõk vissza az ingatlanok.
3. A Szakbizottság határozatait 30 napon belül meglehet támadni annál a közigazgatási bíróságnál, amelynek körzetében található az igényelt ingatlan.
4. A telekkönyvi bekebelezés a Szakbizottság határozata, vagy adott esetben a végleges bírósági végzés alapján történik.
5. Mindazokat az ingatlanokat, amelyek még léteznek, természetben szolgáltatják vissza, amelyek már nem léteznek - azokért kártérítést fizetnek.
6. Az olyan ingatlanok esetében, amelyekben közintézmények mûködnek két választási lehetõséget ír elõ a törvény:
a.) elrendelik a tulajdonjog visszaállítását a volt tulajdonosnak, de kötelezõ módon, az átíratástól számítva õt évig az ingatlanban mûködhet a közintézmény. Ez idõ alatt a tulajdonos fel van mentve az adófizetés kötelezettsége alól, és a kormány által megszabott házbérben részesül. A karbantartási költségeket a bérlõ köteles fedezni. b.) kárpótlásban részesítik a volt tulajdonost.
7. Abban az esetben, amikor az ingatlannal együtt eltulajdonították a benne levõ ingóságokat, ezeket is visszaszolgáltatják - ha még léteznek - a kérvény benyújtásakor. A jelenlegi tulajdonos az egyház képviselõjének jelenlétében köteles a kérvény benyújtásától számított 30 napon belül felleltározni a meglévõ ingóságokat.
8. Az ingatlanoknál elvégzett befektetések vagy újítások esetében, a beruházott összeg térítése ügyében – a törvény elõírásai alapján történik a megegyezés.
9. A Szakbizottsági határozat kiközlésétõl számított 60 napon belül a régi tulajdonos az új tulajdonossal egy átadás – átvételi jegyzõkönyvet készít. Ha ez nem jön létre, a törvényszéki végrehajtó jelenlétében egyoldalú ténymegállapító jegyzõkönyvet készítenek.
A törvény alkalmazásával kapcsolatos teendõk:
Az erre vonatkozó rendelkezés még nem jelent meg. Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak vezetõinek állandó értekezlete valamint az RMDSz csúcsvezetõsége folyó év augsztus 28-án ülésezett Kolozsváron. Itt többek között konszenzus alapján elkészítették a törvény alkalmazására vonatkozó tervezetet. A továbbiakban az RMDSz vállalta, hogy a kormánnyal is elfogadtatja. Ennek érvénybe lépése után tudjuk Tisztelendõ Testvéreinkkel közölni a konkrét tennivalókat.
Addig is arra kérjük, hogy az eltulajdonított egyházi ingatlanokkal kapcsolatos minden okmányt készítsenek elõ.
Az iratcsomók a következõk okmányokat kell, hogy tartalmazzák:
· Bármilyen iratot, amivel bizonyítani lehet a tulajdonjogot (frissen kivett telekkönyvi kivonat, adás-vételi szerzõdés, stb.)
· Az Államigazgatási Minisztériumhoz intézett román nyelven megfogalmazott kérést. Az ezzel kapcsolatos részleteket a törvény alkalmazására vonatkozó rendelkezés megjelenését követõen tudjuk közölni.
· Az ingatlanra vonatkozó helyrajzot.
Tûzvédelmi elõírások. A Kulturális és Kultuszminisztérium C-1108-2002. július 2-i átiratában a tûzesetek megelõzésére vonatkozó utasításokat közölte a kultuszhelységek, valamint az egyházak adminisztrálásába tartozó ingatlanok védelmére. Érdemes ismételten számba venni az egyházi épületekben található tûzveszélyforrásokat és kidolgozni egy esetleges tûzesetre vonatkozó tûzoltási- és kárelhárítási programot.
Egyházi épületeink kiemelt jelentõségû értékei is köteleznek bennünket erre a megelõzõ intézkedésre. Van néhány olyan tényezõ, amely fokozott veszélyt jelent. Ezért indokolt, hogy figyelemmel kísérjük, és idõszakosan ellenõrizzük ezek használatát. Csak felsorolásszerûen említünk néhányat:
- Gyertyák és mécsesek használata.
- Elektromos hálózat mûködése és karbantartása. Mivel ez a leggyakoribb tûzveszély forrása, ajánlatos fokozottabb figyelmet fordítani rá. Legtöbb esetben az elavult régi szerelések, a magas nedvességtartalom, vagy éppen a hiányos karbantartás jelenti a tûzveszélyt. Gyakorta okoznak kárt az improvizált, nem szakszerûen elkészített szerelések. Ezt legtöbbször szakképesítés nélküli személyek végzik. Gyakran találkozunk templomainkban (oltár-, szobor-, szószék-, stb. megvilágosításánál) olyan kivitelezéssel, amelyet nem az elõírásnak megfelelõen készítettek, és ennek folytán rövidzárlatot okozhatnak.
- A villámhárító. Szintén az elektromos szerelések tartozéka. A templomtornyok és magasabb építmények miatt ez a kérdés közvetlenül érinti az egyházi épületeket. A villámhárító rendszer hatékony mûködésének igen szigorú fizikai feltételei vannak. Ezért javallott idõszakonként ellenõriztetni annak mûködési állapotát. Villámhárító hiányában elektromos- és mûemlékes szaktervezõkhöz kell fordulni annak elkészítése érdekében.
- A fûtésrendszer karbantartása is elengedhetetlenül fontos a tûzveszély elhárítása szempontjából. Itt elsõsorban a kémények, füstcsövek ellenõrzése igényel hatványozott figyelmet. A megelõzõ védekezés mellett fontos az elõírásnak megfelelõ tûzoltási felszerelések beszerzése és megfelelõ tárolása. Ezenkívül készítsük fel híveinket azon feladatokra, amelyeket tûz esetében õk kell végezzenek.
A fõesperesi vizitációk, a plébánia átadása-átvétele, valamint az épületekrõl szóló évvégi jelentés keretében számoljanak be arról is, hogy a gondozásukra bízott épületekben mindenütt foganatosítottak-e tûzmegelõzõ intézkedéseket és alkalmazták-e a tûzvédelmi elõírásokat.
Gyulafehérvár, 2002. szeptember 14-én,
Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén
Dr. Jakubinyi György
s. k. érsek