Nagyboldogasszony ünnepén a római katolikus templom felszentelésre érkező nagyszámú hívő jelenlétével azt is kifejezte: ritka lehetőség egy emberéletben, hogy részt vehet, amikor a püspök Isten áldását kéri az imádság házára. Az ősi rítus legkifejezőbb mozzanatai a kulcs ünnepélyes átadása a szertartást végző főpásztornak, a szentelési ima, a vízhintés, az oltár és a falak megkenése krizmával. A templomépítő közösség támogatói, jótevői és ezernyi zarándok jelentében adott hálát a munkálatokért a dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök részvételével tartott szentelési misén.

Az anyaegyházközség plébánosa, Mátyás Károly főesperes a négy évvel ezelőtt elkezdett templom építése befejezésének örömével kérte az egyházmegye érsekét: a szentmisében emlékezzen meg a boldogfalvi és környékbeli katolikus hívekről, hogy lelki pihenőhelyük legyen a szent hajlék. Érsek atya a kulcs átvétele és az ajtók megnyitása előtt elmondta: az egyház ősi gyakorlata, hogy azon az ünnepen szentelik fel a templomot, akinek a tiszteletére épül. Ima után ünnepélyesen bevonult a papság és az asszisztencia.  És léptek, lépegettek tömött sorokban az együtt ünneplők. Megtelt a méretes templomtér, és még mindig érkeztek az emberek: énekszóval és örömteli sóhajokkal.
Szertartások
A főcelebráns megszentelte a vizet, meghintette a résztvevőket és falakat. Majd ünnepélyesen átvette a misekönyvet. A Szűzanya megdicsőülésének ünnepén homíliájában Jakubinyi érsek a Magnyificatról, Mária hálaénekéről szólva elmondta: a Szűzanya imája, a Magnificat, azt jelenti, Magasztalja lelkem az Urat. Jövendölést is tartalmaz: „Íme ezentúl boldognak hirdetnek az összes nemzedékek”. Szent István-i hagyaték a Nagyboldogasszony-tiszteletünk, és oda szeretnénk eljutni, ahol Ő boldog.
A szentbeszéd után együtt elénekeltük a Mindenszentek litániát, majd elhangzott a kérőima a hely megtisztításáért, megáldásáért, megszenteléséért. Az oltárt és a falakat a két főpásztor megkente krizmával, majd az oltárgyertya meggyújtására került sor, és felgyúltak ünnepélyesen a templom fényforrásai is, amely Krisztus világosságát jelzi. Az oltár ünnepélyes feldíszítése és az incenzálás után a mennyei Jeruzsálem előképében, a szentegyházban az eucharisztia liturgiájára került sor. Az Oltáriszentség méltó helyet kapott a megszentelt térben, a tabernákulumban Felsőboldogfalván.
Ajándékok
Hároméves mandátummal, főegyházmegyei jóváhagyással működik a megújult egyháztanács. Eskütételükkel azt is kérték a munkát megáldó Istentől, hogy küldetésüket mindig tudják teljesíteni. Kovács Zsuzsannának az alkalomra írt versét Szabó Kinga, a Boldogasszony-köszöntőt Bakk Terézia tolmácsolta. Az érseki áldás és himnuszéneklés előtt Mátyás Károly főesperes köszönetet mondott a főegyházmegyei támogatásért, a személyes jelenlétért és a Bíró Gábor által készített festménnyel ajándékozta meg Jakubinyi érseket, majd a templom jótevőit, a mallersdorfi nővérek közösségét.  Régi álma valósult meg felső-boldogfalvi és a filiákban élő katolikusoknak, akik bő évszázada szívükön viselték a templomépítés ügyét. Kegyelem a szemük előtt téglánként felmagasodó kőtemplom megvalósulása. A főesperesi köszönőszavak tervezőknek, kivitelezőknek, a helybeli, környékbeli avagy ausztriai és németországi adományozóknak, cégeknek, segélyszervezeteknek, állami és önkormányzati segítőknek  szóltak. Reményteljes: lesz folytatás. Tavasszal elkezdik a torony építését. A megszentelt falak között pedig Isten és az ő szeretetét megjelenítőkért száll fel az ima, ének - amíg e templomépület áll.

Molnár Melinda, Székelyhon, Udvarhelyi Híradó, 2010. augusztus 17.

Felvirrad a templomszentelés napja

Felsőboldogfalván elkészült a búcsúünnepre a falu egykori névadójának és védőszentjének, Nagyboldogasszonynak a védelmébe ajánlott római katolikus templomépület. A székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébánia leányegyházközségének legalább egy évszázados óhaja válik valóra vasárnap, amikor dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök a 17 órától tartandó hálaadó szentmise keretében felszenteli a helyi római katolikus közösség új istenházát.

Augusztus 15-én a világegyház a Szűzanya elszenderedésének emléknapját üli. A legrégebbi magyar ünnepen népünk Magyarország Mária oltalmába ajánlására is emlékezik. Felsőboldogfalván pedig aranybetűvel írják be a szentegyház históriájába a jól végzett és Isten által megáldott munka örömét. A napjainkban 300 lelket számláló filia a legkorszerűbb adottságokkal rendelkező misézőhelyet és a közösségi célokat szolgáló épületegyüttest tudhatja magáénak. Kazánház, vizesblokk, közösségi terem, berendezett konyha és vendégfogadó nagyterem teszi napjaink pasztorációs törekvései számára is korszerűvé. Bár még nem készült templomtorony, a jó Istennek gondja lesz, ahogyan az elmúlt évek során is, hogy valójában beharangozzanak a szentmisék előtt.

Hála
Míg az adatokat – sokak segítségével – gyűjtögettem, szeretettel emlékeztek a helybéliek Fülöp Béla egykori segédlelkészre, aki a legnehezebb időkben járt hittanórát tartani. A néhai Andorkó Sándorra, akinek nevére vették meg a nyolcvanas években a kápolnaépületet. Imával gondolnak Kovács Sándor főespres-plébánosra és Kovács Pál főgondnokra, hogy szívügyük a boldogfalvi katolikus közösség. Személyes beszélgetésünkkor a most kolozs-dobokai főesperes-plébános felidézte a háznál tartott hittanóráktól az építkezés folyamatáig tartó utat.
Igaz szívű helybéliek viselik gondját ma is a katolikus hitélet alakulásának – mint a korábbi évtizedekben. Szabó Magda néni és szép emlékű férje saját lakását ajánlotta a nehéz időkben. Magda néni ma is Fehér Juliannával a templom leghívebb vigyázói között van. Már csak kegyelettel emlékezhetünk Kiss Lőrincékre, akik minden hatósági fenyegetés ellenére szintén helyet adtak a vallástanításnak. Személyesen köszönöm Lázár Máriának, hogy falubeliként segített a kapcsolatfelvételnél. És kiváltképpen Derzsi Andrásnak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta az egyházközségre vonatkozó gyűjtését.
Imaházak
László Ignác főesperes a falu felső részében megvásárolt egy kis házat. A szobányi helyiségben méltatlan volt a szentáldozat bemutatása, de Fülöp Béla segédlelkész hittanórát tartott ebben a kis házban. A falu közepén egy téglaház állt pirosban, előbb Andorkó Sándor segédlelkész nevére vették meg, aztán a területtel együtt sikerült az egyház nevére íratni. A nyolcvanas évek végén az emeleti részt kápolnává alakították, a földszinten hittantermet rendeztek be.  Az Úristen kirendeli a templom építéséhez szükséges anyagiakat: a helybéliek áldozatvállalása mellett németországi, magyarországi támogatók, valamint a székelyudvarhelyi plébánia és jótevői járultak hozzá az építkezéshez. Akik vasárnap első ízben járnak az új templomban, megláthatják azt az épületet is, amelyben mint imaházban az 1980-ban születettek voltak a legelső elsőáldozók.
Szent hajlék
A templomszentelés után nem válik ugyan önállóvá a növekvő leányegyházközség, de a soron következő bérmálást ott tervezik, és gyarapodni fog a hittanórák száma is – mondta el lapunknak Mátyás Károly főesperes-plébános, aki az elmúlt három évben kapcsolódott be a boldogfalvi katolikusok templomának építésébe. Tolmácsoljuk a boldogfalviak szíves meghívását: emlékezetes Nagyboldogasszony- napját ülhetünk együtt. Rendkívüli kegyelmek forrása a felszentelt istenházában az első szentmise. Az Udvarhelyi Híradó jelen lesz a búcsúünnepen, hogy részesítsük olvasóinkat is a megismételhetetlen alkalom lelki élményeiben.

Molnár Melinda, Székelyhon.ro, 2010. augusztus 13.