2010.08.27
Kalazanci Szent Józsefre, a piarista rend alapítójára és a rend kincses városi szellemi hagyatékára emlékeztek a kolozsvári piarista főgimnázium és a Marianum katolikus leány-nevelde öregdiákjai szerdán az Egyetem utcai piarista templomban. Kovács Sándor főesperes a misét követően a Krónikának elmondta: különleges volt a megemlékezés, mert igaz ugyan, hogy a jezsuiták alapították az egyházközséget és a jelenlegi Báthory István Gimnáziumot, de később mindkettőt átvette a kegyesrend. A főesperes sajnálattal mondta, hogy Kolozsváron már nem dolgoznak piarista szerzetesek, bár a kincses város korábban Erdély legnagyobb piarista központjának számított.
A kegyesrendi barátok a nyolcvanas években hagyták el a várost, az utolsó szerzetes a kilencvenes években hunyt el. Kovács Sándor azonban hozzátette, legkorábban jövőre visszatérnek a kincses városba a piarista szerzetesek, ebben ugyanis már megegyeztek a rend tagjaival. Mint mondta, egyelőre csak elviekben állapodtak meg a kegyesrenddel, a konkrétumokról a későbbiekben egyeztetnek. Várhatóan két piarista szerzetes érkezik a kincses városba, ugyanis a rend szabályzata előírja, hogy egyedül sehová nem küldenek szerzetest. A tanítórend képviselői a Báthory-gimnáziumban, illetve az ugyanabban az épületben működő katolikus gimnáziumban taníthatnak majd megegyezés szerint, tette hozzá az egyházi elöljáró.
Kalazanci Szent Józsefre, a piarista rend alapítójára egyébként világszerte egyszerre emlékeznek a katolikusok. Ezt az egyetemes katolikus naptár írja elő, akárcsak a magyar szentek esetében, hisz, mint az egyházi elöljárótól megtudtuk, Dél-Amerikától Európáig valamennyi katolikus, sőt még az ortodoxok is megünneplik Szent István, a magyar állam alapítójának napját.
Kalazanci Szent József, eredeti spanyol nevén José Calasanz 1557. szeptember 3-án vagy 4-én született a spanyolországi Peralta de la Sal faluban, a 17. század első felében alapította meg a piarista rendet, 1767-ben szentté avatták. 1648. augusztus 25-én halt meg, halálának 362. évfordulójára emlékeztek most a világ katolikusai. A piarista rend alapvetően tanítórend, tagjai a szokásos szerzetesi fogadalmak mellett vállalják a gyermekek neveléséről való különleges gondoskodást is. A rend jelmondata „Pietas et litterae” azaz „Kegyesség és tudomány”.
A kolozsvári piarista templom és rendház
A kolozsvári piarista templom a város első barokk stílusú épülete, egyben az első erdélyi barokk templom, a belvárosban, az Egyetem (korábban Belső-Torda) utcában áll. Az eredetileg jezsuiták által emeltetett épületet Erdély egyik legszebb barokk templomának tartják. A templom építését 1718-ban kezdték el, 1724-ben befejeződött a Szentháromság tiszteletére emelt főoltár és a nyolc mellékoltár építése. Az ünnepélyes felszentelésre 1725. május 13-án került sor. Miután 1773-ban XIV. Kelemen pápa eltörölte a jezsuita rendet, Mária Terézia a piaristákat, vagyis a kegyes tanítórendet hívta be helyükre, ezért az épületet piarista templom néven emlegetik. A templomhajóból mindkét oldalra három-három kápolna nyílik. A főbejárat feletti dombormű a Szentháromságot ábrázolja. A mellékkapuk felett a jezsuita rend alapítójának, Loyolai Szent Ignácnak, illetve Xavéri Szent Ferencnek a szobrai találhatók. A templom főoltárán őrzik a Szűzanya füzesmikolai kegyképét. A volt piarista rendház épülete szintén az Egyetem utcában áll, közel a templomhoz. Eredetileg a jezsuiták építtették nemesi ifjak konviktusaként, majd Mária Terézia a piaristáknak adta. Az épület valószínűleg 1735-ben készült el, a barokk főkapu felett ez az évszám olvasható, mellette az alapítók, Báthory István és gróf Apor István címerével és a „I(esus)H(ominum)S(alvator) CON(victus) NOB(ilium)” felirattal. A 18. században a konviktus keleti szárnya volt a város első kétemeletes épülete.
Kiss Előd-Gergely, Krónika, 2010. augusztus 27.