2011.09.11
TANÉVKEZDÉS – Lelki többletet nyújtanak diákjaiknak a felekezeti iskolák
Noha a diákok toborzásánál olykor nehézségekbe ütköznek, a felekezeti iskolák tanárai mindent megtesznek azért, hogy az onnan kikerülő fiatalok szilárd keresztény értékrenddel lépjenek ki a világba. Igyekezetük sikerét tanúsítja, hogy sok régi diák hozza már saját gyermekeit egykori iskolájába. Iskoláskorú gyermekek szülei gyakran felteszik maguknak a kérdést: melyik iskolába, melyik tanítónőhöz írassák gyermeküket. Az általános iskola végén pedig már maguk a diákok is beleszólhatnak abba, hogy melyik középiskola milyen szakirányú osztályában szeretnék folytatni tanulmányaikat. És noha évszázadokon keresztül a felekezeti iskolák sokak számára egyértelmű választás voltak, hiszen hírnevük, jeles tanáraik, szigorú fegyelmük és az ott kapott értékrend, neveltetés még a más felekezetű vagy nemzetiségű diákok számára is vonzó alternatívát jelentettek, ma már ez nem mindig ennyire egyértelmű.
Míg a felekezeti, jelen esetben a katolikus iskolákban kapott neveltetés ma is sokak számára érték, ez nem mindig jelent kézzelfogható, számokban mérhető eredményt, ezért az iskoláknak gyakran meg kell küzdeniük diákjaikért.
Zalder Éva, a nagyváradi Szent László Gimnázium igazgatója elmondta lapunknak, hogy az általa vezetett iskola legnagyobb értékének azt a lelkiséget tartja, amit csak a felekezeti oktatás tud nyújtani. „Odafigyelünk a diákokra, bevonjuk a szülőket is a nevelés folyamatába, embercentrikusak vagyunk, és vállaljuk a gyengébb képességű, szociálisan elesett, problémás diákokat is” – magyarázta az igazgatónő. Kifejtette azt is, hogy az iskola tanári kara sokat tanult Böjte Csaba atyától, azt a fajta világlátást, azt a fajta szeretetet próbálják megvalósítani, ahogyan ő közeledik az emberekhez. Ezért a gyermekeket elsősorban önmagukhoz mérik, az egyedi személy fejlődése a cél, ezt azonban nem lehet mindig számokban mérni. Zalder Éva szerint ez egy „alternatív oktatási forma”, amelynek értékéről sokszor nehéz meggyőzni az embereket, hiszen nem mindig jár látványos, külső jelekben megfogható teljesítménnyel. Ami mégis motiválja a nevelőket, az a sok év, akár évtized után érkező visszajelzés, amikor diákok visszatérnek megköszönni azt az értékrendet és neveltetést, amit az iskolában kaptak.
Hasonló véleményen van Varga Éva is, a nagykárolyi Josephus Calasantius Római Katolikus Teológiai Líceum angoltanára. „Sokat számít, hogy keresztény szellemiséget képviselünk, és ezt érzik is a gyermekek. Ezt nem lehet materializálni akkor, amikor hívjuk a diákokat, de érzik, amikor itt tanulnak” – fejtette ki.
A katolikus iskolák sajátja, hogy a tantervi, kötelező hittanórákon kívül közös szentmiséken és lelkigyakorlatokon vesznek részt a diákok. Ezeket általában élvezik, nem „kötelező rossz”-ként élik meg őket, hanem saját bevallásuk szerint lelkileg gazdagodnak a lelkiprogramok segítségével – tudtuk meg Varga Évától.
Az ökumenikus szellem sem hiányozhat ezekből az iskolákból, hiszen nemcsak katolikus, hanem más felekezetű diákok is tanulnak itt. Ők külön hitoktatásban részesülnek, viszont az iskola egyéb lelkiprogramjain részt kell venniük. A felekezetközi párbeszéd jegyében több iskolában is volt már példa arra, hogy a lelkinapra protestáns lelkészt hívott meg az iskola spirituálisa, vagy pedig a diákoknak tartott szentmisén prédikált más felekezetű lelkész.
Az iskolák a számok tükrében
A négy erdélyi és partiumi egyházmegye mindegyikében van lehetősége a diákoknak arra, hogy katolikus iskolában tanuljanak, legtöbb helyen már elemi és általános iskolai oktatás is zajlik ezekben az intézményekben.
A Gyulafehérvári Főegyházmegyében három katolikus felekezeti iskola működik, viszont több más iskolában is tanulhatnak a diákok ún. „katolikus” osztályokban, ahol emelt óraszámban tanulják a hittant és más humán tárgyakat.
A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Líceumban a 2011–2012-es tanévet körülbelül 440 diákkal kezdik. Elemi iskolás osztályai nincsenek még az iskolának, viszont van egy-egy általános iskolai osztályuk, a líceumi képzésben pedig három párhuzamos osztályt indítanak.
A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceumban első osztálytól érettségiig tanulhatnak a diákok. 18 osztályban összesen 422 gyermek jár ide ebben a tanévben. A gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumban szintén van elemi, általános és középiskolai oktatás, azonban csak a kisebb osztályok koedukáltak,
a líceumba már csak fiúk iratkozhatnak be. 12 osztályban összesen 141 diák tanul itt.
A szatmári egyházmegye két katolikus iskolája a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont és a nagykárolyi Josephus Calasantius Római Katolikus Teológiai Líceum. Előbbiben 16 osztályban körülbelül 500 diák tanul, míg a nagykárolyiban egyelőre csak elemi és gimnáziumi oktatás folyik, az általános iskola remélhetőleg a következő években indul majd be, a jelenlegi elemi osztályokból kinőve. Ugyancsak a Kalazanci Szent József-iskolában esti oktatás is folyik, ez Nagykároly egyetlen magyar nyelvű esti tagozata. Így tehát összesen 19 osztályban mintegy 470 diák jár ide.
A nagyváradi egyházmegye katolikus iskolája a Szent László Gimnázium, ahol közel 700 gyermek tanul. Évfolyamonként két elemi osztályt, az általános iskolában pedig egy-egy osztályt működtetnek. A középiskolában is két-két párhuzamos osztály indult eddig, idén azonban engedélyt kaptak egy harmadik, könyvelő szakirányú képzés indítására is, így ebben a tanévben már három kilencedik osztály lesz jelen a tanévnyitón. Zalder Éva igazgatónőtől megtudtuk, hogy eddig a teológiai osztályba jelentkeztek a legtöbben, az idei tanévben azonban pontosan ez a közgazdasági osztály örvendett a legnagyobb népszerűségnek.
A temesvári egyházmegyében a Gerhardinum Római Katolikus Líceumban folyik magyar nyelvű oktatás, itt összesen négy osztályban tanul 44 diák.
Diákszemmel a felekezeti oktatásról
Baumli Annamária idén szeptemberben kezdi a 12. osztályt a nagykárolyi Kalazanci Szent József-líceumban. Két nagyobb testvére is felekezeti iskolába járt, ő azonban csak nyolcadik osztályban döntötte el, hogy felekezeti oktatást választ, bár többeknek nem tetszett ez a döntése. „Ekkor elhatároztam, hogy én harcolni fogok iskolámért, és bebizonyítom, hogy a felekezeti iskolák nem alsóbbrendűek, és érdemes oda járni” – fogalmazta meg.
Az itt eltöltött évek alatt vált plébániája és egyházmegyéje aktív tagjává, úgy érzi, erősödött az önbizalma, céltudatosabbá, bátrabbá vált. „Diáktársaimat, illetve akik még iskolaválasztás előtt állnak, biztatom, hogy ne féljenek, és ne törődjenek az ellenvéleménnyel, hanem legyenek büszkék arra, hogy tudásban és lelki értékekben is gazdagodhatnak az iskolai évek alatt” – tanácsolja a fiatal lány.
Robu Magda, Keresztalja, 2011. szeptember 9.