Csak „vallásos fesztiválként” védené az UNESCO a csíksomlyói búcsút

ELLENTMONDÁS – A keresztalják és a táltosok együtt képeznék a világörökség részét

Inkább vallásos vagy inkább kulturális esemény-e a csíksomlyói búcsú? Erre a kérdésre kell válaszolniuk azoknak, akik az UNESCO védettsége alá szeretnék helyezni a zarándoklatot.
Tangó, busójárás, akupunktúra – néhány találomra kiválasztott példa az UNESCO védelme alatt álló listából, amelyek a szellemi világörökség részét képezik. Erre a listára kerülhet fel a csíksomlyói búcsú is, miután a román művelődési minisztérium illetékes bizottsága múlt kedden arról döntött, a nemzetközi szervezethez terjeszti fel elfogadásra a magyarság legnagyobb zarándoklatát.

Szakértők szerint nagyobb az esély az elfogadásra, ha a somlyói búcsút nem egyházi, hanem kulturális rendezvényként mutatják be, mint a katolikus keresztény és archaikus népi hagyományok sajátos ötvözetét, amelyet sokévszázados pogány elemek és egészen modern kezdeményezések is átszőnek. A ferencesek ezzel szemben nem értenek egyet azzal, hogy a búcsús keresztaljákkal együtt a napimádás, illetve más, a katolikus egyházhoz nem kötődő jelenségek is UNESCO-védelemben részesüljenek.

Tagadhatatlan, hogy a csíksomlyói búcsún az utóbbi években egyre több olyan csoport is feltűnik, amelyek finoman szólva is távol állnak a katolikus egyház és a ferencesek által bátorított Mária-tisztelettől. Nincs olyan pünkösdi búcsú, ami előtt a kegytemplom vezetői – nyíltan vagy burkoltan – el ne mondanák: a zarándoklat mindenekelőtt egyházi és lelki esemény, amelyet nem sajátíthat ki sem a csecsebecse-árusok hada, sem más keresztény vagy szélsőséges csoportosulás, nem beszélve a különböző újpogány vallásokról vagy a napimádó táltosokról. Ennek ellenére a búcsú több százezres forgatagában ők is jelen vannak, és szigorúan néprajzi szempontból ugyanúgy részei az eseménynek, mint a Szűzanyához igyekvő keresztalják. Az UNESCO ráadásul a tagállamokkal tart fenn hivatalos kapcsolatot, így az egész folyamatot a román állami szervek fogják felügyelni. Ez azt jelenti, hogy a listára kerülést nem az egyháznak, hanem a művelődési minisztériumnak kell javasolnia és – saját belátása szerint – megindokolnia.

A szakma a helyi értékre figyel

„A csíksomlyói búcsú sajátos spiritualitása, népi elemei miatt érdemes arra, hogy felkerüljön az UNESCO listájára” – állítja Tánczos Vilmos néprajzkutató, aki a bukaresti minisztériumi bizottság részére állított össze egy 68 oldalas tanulmányt a témáról. Mint mondja, a minisztérium részéről érkezett megkereséskor is arra kérték, keresse az egyediséget a búcsú bemutatásakor. „Búcsújáróhely rengeteg van a világon – emlékeztetett a kutató. – Ha nem tudjuk elmondani, mitől egyedi és mitől különleges a csíksomlyói búcsú, nincs esély arra, hogy az UNESCO felvegye a szellemi világörökség listára.”

A szakértő jól érzékeli a somlyói búcsú elvi (azaz pusztán egyházi) és gyakorlati (azaz számos egyéb kulturális elemmel tarkított) megközelítése között feszülő ellentmondást; ennek ellenére úgy látja, „vegytiszta” spiritualitás nem is létezik, csak szerves egységben a lokális hagyományokkal. Tanulmányában – amelynek alapján a bukaresti bizottság elfogadta a búcsú UNESCO-jelölésének tervét – hangsúlyosan jelen van a ferences szellemiség és a búcsú egyházi szempontok alapján való bemutatása, de utal arra is, hogy a csíksomlyói Mária-tiszteletnek pogány gyökerei lehetnek. A dolgozat arra is kitér, hogy a mitologikus elemek – Napkultusz, Babba Mária – jelen vannak a főként Magyarországról érkező, ősmagyar vallást követő fiatalok csíksomlyói szertartásain. Tánczos Vilmos így zárja tanulmányát: „A kulturális örökségért felelős intézményeknek − ideértve mindenekelőtt magát a katolikus egyházat is − állandó kritikai párbeszédet kell kezdeniük ezzel az összetett és gazdag kulturális tradícióval, megpróbálva megérteni mind a hagyomány valódi természetét, mind a jelen kor kihívásainak lényegét.”

Sikersztorit remél a minisztérium

Várhatóan a „maga komplexitásában” terjeszti fel a csíksomlyói búcsút a román művelődési minisztérium az UNESCO-hoz, hogy a szellemi világörökség státuszt elnyerhesse – mondta el lapunknak Hegedüs Csilla, a minisztérium tanácsosa, aki a folyamatot a szaktárca részéről mindeddig felügyelte. Mindez azt jelenti, hogy a rövidesen elkészítendő tanulmányban egyaránt helyet kapnak a vallásos és a néprajzi szempontok.

Ezt egyébként Kelemen Hunor művelődési miniszter is megerősítette. Lapunk kérdésére, miszerint vallásos vagy kulturális eseményként készülnek felterjeszteni a búcsút, a szaktárca vezetője azt válaszolta, az UNESCO által fontosnak tartott szempontoknak kell megfelelni. „Elsősorban kulturális rendezvényként kell bemutatni a búcsút, de a bemutatásból természetesen a vallásos komponens sem hiányozhat” – magyarázta a Keresztaljának Kelemen Hunor. Hozzátette, a „vallásos komponens” kidolgozására várhatóan a ferenceseket fogják felkérni, de meglátása szerint az UNESCO-hoz benyújtandó tanulmánynak alapvetően nem vallásos, hanem szakmai alapon kell elkészülnie. „A ferencesek próbálják ugyan visszaszorítani a számukra idegen elemeket, de kevés sikerrel” – utalt az újpogány jelenségekre a miniszter, hozzátéve, hogy az idő sürgetése miatt nem lesz lehetséges minden részletkérdés fölött aprólékos vitát folytatni. Ami a szakmai bizottság összetételét illeti, Kelemen Hunor elmondta, annak tagjait már kinevezte, köztük nem lehet jelen az egyház vagy a ferencesek képviselője.

Pozsony Ferenc néprajzkutató, a csíksomlyói búcsú UNESCO-jelöléséért felelős szakmai bizottság vezetője a minisztérium keretein belül, szintén a szakmai szempontokra helyezi a hangsúlyt. Kérdésünkre elmondta, az UNESCO által megjelölt kategóriák közül a „vallásos fesztivál” illik leginkább a búcsúra, így a pályázattal is ennek igyekeznek majd megfelelni. Meglátása szerint a csíksomlyói búcsú nem pusztán egy székelyföldi katolikus esemény, hanem annak számos interetnikus és felekezetközi vonatkozása is van, amely ráadásul a legkülönbözőbb kulturális csoportokat gyűjti egybe.

A Pozsony Ferenc vezette bizottságban egyébként rajta kívül csak román kutatók vannak, Tánczos Vilmos külső tagként vesz majd részt a munkálatokban. Az előkészítő munkába – magyarázta Pozsony – a ferences rendtartományt, Csíkszereda és Hargita megye önkormányzatát, a Hargita Megyei Kulturális Intézetet, továbbá a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékét illetve a Kriza János Néprajzi Társaságot vonják be. A francia nyelvre lefordított dokumentációnak a tervek szerint jövő márciusra kell elkészülnie, hogy az UNESCO évente ülésező nemzetközi bizottsága a soron következő ülésszak napirendjére tűzhesse. Ha minden a tervek szerint halad, leghamarabb 2013 novemberében kaphatja meg az UNESCO-védett státuszt a csíksomlyói búcsú. Ennek jelentősége azért sem csekély, mert Romániából mindeddig egyetlen magyar vonatkozású helyszín vagy esemény sem szerepel az UNESCO védelmét jelentő listán.

Mire jó a védettség?

A több százezres tömeg láttán úgy tűnhet, a csíksomlyói búcsú nem is szorul különösebb nemzetközi védelemre. „Az UNESCO-listára való felkerülés azt is jelenti, hogy megnő a szervezők felelőssége a búcsú megőrzésében, de azt is, hogy ezentúl a hatóság sem tehet meg akármit” – emlékeztetett Pozsony Ferenc arra az időszakra, amikor a kommunista hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a csíksomlyói búcsút beszüntessék. Orbán Szabolcs ferences tartományfőnök úgy érzi: az esetleges UNESCO-védelem nem sokat tenne hozzá a búcsú lelkületéhez, így a kezdeményezés inkább a kegyhely fejlesztése szempontjából lenne eredményes. „Nagyobb nemzetközi súlyt kaphat ezáltal Csíksomlyó mint kegyhely, és infrastrukturális fejlesztésekre pályázni is könnyebben lehetne” – véli az erdélyi ferencesek vezetője.

Egyelőre statisztának nézik a ferenceseket

A hírt egyébként az RMDSZ közölte a múlt héten a sajtóval. Az RMDSZ-közlemény viszont egyrészt nem pontosítja, hogy szellemi világörökségről van szó (azaz nem Pannonhalma, hanem a mohácsi busójárás mellé kerülne a búcsú – lásd keretes írásunkat), másrészt azt a látszatot kelti, mintha a ferencesek egyetértenének Tánczos Vilmos tanulmányával. Orbán Szabolcs ferences tartományfőnöktől megtudtuk, a tanulmányt nem ők rendelték, sőt mindmáig nem is látták. „Az ötletet a tavalyi búcsú után vetette fel először a sajtóban Kelemen Hunor művelődési miniszter, minket személyesen nem keresett ebben az ügyben soha – emlékezett vissza a provinciális. – Utána Hegedüs Csilla miniszteri tanácsos keresett meg telefonon azzal a kéréssel, hogy adjunk be egy kérvényt ezzel kapcsolatosan, amit mi május 16-án le is adtunk.” A kérés mellé egy rövid összefoglalót kellett csatolni, ebben Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum munkatársa nyújtott segítséget a ferenceseknek. A román nyelvű összefoglaló a búcsú eredetét és rövid leírását tartalmazza, az ismert, egyházi megközelítésben. „Innen kezdve a dolog tőlünk függetlenül működött” – állítja Orbán Szabolcs. A tartományfőnök ugyanakkor kiemelte, a búcsú vallásos rendezvény, és az esetleges védelemnek kifejezetten az egyházi processzióra, illetve a székelyföldi búcsújárás hagyományaira kell vonatkoznia, ebbe értelemszerűen nem tartoznak bele az ősmagyar vallást követő táltosok szertartásai. Az erdélyi ferencesek vezetője egyébként a Keresztaljától értesült arról, hogy a minisztérium elsősorban néprajzi szempontok alapján készül bemutatni az UNESCO-nak a búcsút. Noha Orbán Szabolcs írásban kérte, hétfő délelőttig sem a kutatók, sem a szaktárca vezetői nem tájékoztatták őt a fejleményekről, sőt az RMDSZ múlt heti közleménye is – a már említett pontatlanságokkal együtt – a ferencesek tájékoztatásának teljes mellőzésével került kibocsátásra. Orbán Szabolcs pillanatnyilag korainak tartotta a további lépésekről való nyilatkozattételt, bár azt elismerte, hogy a definitórium (a ferences rendtartomány vezető szerve) tagjaival folytatott beszélgetések alkalmával több lehetséges forgatókönyv is felmerült. Kérdésünkre, miszerint fontolóra vették-e akár a benyújtott kérvény visszavonását is, a provinciális azt felelte, ez is egyike a lehetséges forgatókönyveknek. Ugyanakkor hozzátette, a cél nem az ilyen végletes megoldások választása, hanem Csíksomlyónak, mint kegyhelynek a védelme és erősítése.

Óvatosan nyilatkozik az UNESCO

Lapunk az UNESCO sajtóosztályától szeretett volna választ kapni arra a kérdésre, lehetséges-e egy egyházi rendezvény felvétele a szellemi világörökség listára, anélkül, hogy a teljes kulturális környezet védelmet kapjon. Lucia Iglesias Kuntz, az UNESCO sajtóreferense azt mondta a Keresztaljának, ha a bizottság úgy látja, hogy a felkerüléshez szükséges öt feltétel teljesül, a búcsút az idegen elemek nélkül is a szellemi világörökség részévé nyilváníthatják. Ugyanakkor az is tény, hogy a sajtóreferens által említett, vallásos elemeket is tartalmazó példák – az indiai Ramman rituális színház és a bruges-i Szent Vér Körmenet – sokkal inkább számítanak kulturális hagyománynak, mintsem az élő vallásgyakorlás példáinak. A belga városban évente megrendezett Szent Vér Körmenet például egy koreográfusok és látványtervezők által megrendezett színpompás felvonulás, amelynek középpontjában egy helyi hagyomány áll. Eszerint egy keresztes lovag hozta Belgiumba a Szentföldről Jézus vérének egy megalvadt darabkáját, az azóta féltve őrzött ereklyéhez kapcsolódó Szent Vér Körmenetet a középkor óta megrendezik.

Háttérbe szorul a vallás a tarkabarka listán

A szellemi világörökség listáján egyébként több vallásos hagyomány is szerepel, de mindegyik esetében hangsúlyosak a kulturális vonatkozások. Így aztán az ismert katolikus helyszínek és rendezvények – amelyek „csak” egyházi ünnepek – teljességgel hiányoznak. Hogy csak néhány példát említsünk: jól megfér a listán a francia konyha és a gagaku nevű japán előadóművészet társaságában a kreatív performanszaival ismertté vált dubrovniki Szent Balázs-ünnep, viszont hiányzik róla Lourdes-hoz, Medjugorjéhoz vagy Fatimához köthető zarándoklat.

MI A KÜLÖNBSÉG?
Világörökség és szellemi örökség
Ha világörökséget említünk, leginkább az UNESCO által szintén védett épített örökségre gondolunk. Ennek oka, hogy az UNESCO több évtizede tartja nyilván a világörökséget (World Heritage), ahova részben építészeti, részben pedig tájvédelmi szempontok alapján sorolják a tárgyi világ arra érdemes elemeit. Romániából Segesvár történelmi központja, a moldvai kolostorok, a máramarosi fatemplomok, a várhelyi (Sarmisegetusa) dák erődromok, a szász erődtemplomok, a horezui kolostor illetve a Duna-Delta tartozik ide. Magyarország világörökségei közé Budapest, Pannonhalma, Hollókő, az aggteleki karszt, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő-tó és környéke, illetve a tokaji borvidék tartozik. Ezzel szemben létezik egy másik UNESCO-lista is, amely a szellemi örökséget (Intangible Cultural Heritage) veszi számba. Ezt a listát 2003-ban nyitották meg, a csíksomlyói búcsú is ennek lenne a része. Románia két tétellel szerepel a listán: egyik a dojna (román népdal), másik egy olténiai pünkösdi népszokás, a căluş nevet viselő tánc és rituálé. Magyarországról eddig csupán a mohácsi busójárás vált a szellemi világörökség részévé.

AZ ÖT SZEMPONT, AMINEK MEG KELL FELELNI
1. Az elem szellemi örökség részét képezi, a Konvenció 2. cikkelyében szereplő meghatározás szerint.
2. Az elem felvétele hozzájárul a szellemi örökség jelentőségének növeléséhez és a párbeszéd bátorításához, tükrözve a világ kulturális sokszínűségét és bizonyítva az emberi kreativitást.
3. Ki vannak dolgozva azon intézkedések, amelyek segíthetik az elem védelmét és promócióját.
4. Az elemet az érintett közösségek és csoportok lehető legszélesebb körének előzetes bevonásával jelölték.
5. Az elem már része az adott tagállam szellemi örökségének.

Lukács János István, Keresztalja, 2011. szeptember 21