Népszámlálás

Tízévente van népszámlálás, egy-egy ilyen alkalom az elkövetkező tíz évre meghatározza a közösség, esetünkben az erdélyi magyarság sorsát. Befolyása lesz a magyar nyelv használatának, iskoláink, egyetemeink, egyházaink, kulturális intézményeink sorsára. A legutóbbi népszámláláson, 2002-ben Románia lakosságának 89 százaléka vallotta magát román nemzetiségűnek, majdnem két és fél millió állampolgár más etnikumhoz tartozóként határozta meg önmagát.

Ezen belül mi, magyarok számarányban a következőképpen állunk: 1 434 377 magyar nemzetiségű, ugyanakkor 1 447 544 magyar anyanyelvű állampolgár él Romániában. Székely István politológus az Erdélyi Magyar Televízióban így nyilatkozott: „Az elmúlt évek mérései azt igazolják, hogy a romániai magyar nők gyermekvállalási hajlandósága magasabb, mint a román nemzetiségű nőké, a kivándorlás mértéke pedig a románok körében évek óta nagyobb, mint a magyaroknál”. Reménykedhetünk hát abban, hogy a közelgő romániai népszámlálás eredményei azt mutatják majd, hogy a magyarság számaránya nem csökkent a román többséghez képest. Székely István biztatásunkra azt is elmondta: „A népességet vizsgáló felmérések már hosszú évek óta azt mutatják, hogy az erdélyi magyarok demográfiai tendenciái általánosságban pozitívak, szemben a román nemzetiségűek negatív mutatóival”.

Ám ahhoz, hogy a számadatok számunkra kedvezőek legyenek, nagyon fontos, hogy odafigyelve, pontosan és körültekintően válaszoljunk a kérdezőbiztosnak. Ne hagyjuk még véletlenül se eltéríteni magunkat olyan csali kérdésekkel, hogy nem székelyek vagyunk-e! A magyar, székely, csángó külön nemzetiségként való feltüntetése igencsak kedvezőtlen lehet majd számunkra.

A romániai katolikus püspökök nyilatkozatot adtak ki (lapunkban az 5. oldalon), s kiemelten hangsúlyozzák: a hívek felelősen vegyenek részt a népszámláláson, vallják meg vallási hovatartozásukat. Katolikus identitásunk megvallása valóban tanúságtétel és erkölcsi kötelesség, s hozzájárul a teljes, valós kép kialakításához. Számunkra, erdélyi magyarok számára legalább ilyen fontos az is, hogy nyelvi-kulturális közösségünk létszámáról reális kép alakulhasson ki! Itt aztán tényleg nincs helye személyes rokon- vagy ellenszenvnek, bosszúskodásnak: a számlálóbiztos előtti „vallomás” ezúttal létkérdés, egy évtizedre bebetonozhat elosztásokat. A népszámlálás eredményei ugyanis alapul szolgálnak a területfejlesztéssel, regionális politikákkal, a lakással, a családdal, a szociális helyzettel, a munkanélküliséggel kapcsolatos szakpolitikák alakításához. Sok függ tehát attól, hogy október végén hány magyart számolnak össze településeinken és a régióban. Ha a népszámlálás korrekt módon zajlik, és minden erdélyi magyar felelősségteljesen vállalja, megvallja teljes önazonosságát, létszámunkról helyes adatokat sikerül gyűjteni, s ez segít számunkra kedvező körülményeket teremteni, kialakítani, fenntartani.

Bodó Márta, Vasárnap