2011.10.19
Főegyházmegyei biblianap Sepsiszentgyörgyön
Lassan hagyomány a Biblia vasárnapja utáni szombaton a Katolikus Magyar Bibliatársulat szervezésében ez a rendezvény. Az idén Kis Szent Teréz napján Sepsiszentgyörgyön körülbelül hatvanan gyűltek össze papok, világiak. Tényleg csak ennyi embert érdekel a Szentírás egész Erdélyben? Dr. Nagy József, mindenki Szaxi pátere elmondta, hogy éppen azok gyűltek össze, akiket Isten akkor és oda összegyűjtött.
Gyönyörű nap volt! „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, ami Isten szájából származik” – mondja Jézus a megkísértés pillanatában. Hol találjuk ezt az igét? A Szentírásban. És mi a Szentírás nekünk, mai embereknek? Milyen gyakran forgatjuk, táplálkozunk belőle? Mit üzen nekünk? E kérdéseket próbáltuk körbejárni a bibliás napon. Sebestyén Péter marosvásárhelyi plébános csodás előadást tartott, voltak tanúságtételek, bibliaóra, majd megosztás és szentmise, meg sok-sok éneklés Miklósi Attila és Olga gitárosok vezetésével.
A teljesség igénye nélkül következzék néhány gondolat az elhangzottakból: Szabó Lajos, a nap házigazdája a Biblia trónra emelése kapcsán Szent Jeromost idézte: „Aki nem ismeri az írásokat, az nem ismeri Jézust”. Legyen az Írás életünk formálója, mondta. Sebestyén Pétert úgy mutatta be Szaxi páter, mint aki „mélyre szánt” a Bibliában. Élmény volt előadását hallgatni. Boldog, aki rájön, hogy Isten vallomását tartja a kezében, amikor a Bibliát kinyitja, maga Jézus segít megérteni. A Biblia szembesít, újraértelmezi egész életünket. Csak őszinte élvezettel, nyitott szívvel kell olvasni, aztán pedig megélni. Ha befogadjuk Isten Lelkét, új időszámítás kezdődik életünkben, mondta.
A résztvevők gyakorlati tanácsokat kaptak arról, hogyan is kell olvasni a Bibliát. Rendszeresen, gyakran és keveset (ahhoz, hogy gyökeret verjen az olvasóban, időre van szükség). Az is fontos, hogy érthető, korszerű fordítást használjunk. Így lassanként olvassuk el az egész Bibliát, hogy az összefüggéseket is fel tudjuk fedezni! Olvassuk szenvedéllyel, hagyjuk, hogy ragadjon meg a szöveg, hiszen ez már a Szentlélek munkája lesz. Éljük bele magunkat, képzeljük magunkat a szereplők helyébe! Lehet magányosan, családilag és közösségben is olvasni. Hogyan válik élővé bennünk az írás? Ízlelgessük, váljunk eggyé vele, és át fogja mosni, meg fogja tisztítani az életünket. Kérdezzünk rá a mindennapjainkban: Isten vajon mit szól ehhez? Jézus mit tenne ebben a helyzetben? Ha Jézus gondolkodásmódjával éljük az életünket, világító fáklyákká válhatunk.
Mi a különbség a Biblia és a maroktelefon között? A Szentírás mindig működik, nem merül le, jel is van mindenütt. Az egyenlege nem apad le, hiszen a Szentlélek dolgozik általa. És nem kell kétévente lecserélni, üzenete egy életre szól. Vajon milyen lenne az életünk, ha a Bibliát úgy hordanánk magunkkal és használnánk, mint a maroktelefonunkat?
Tanúságtételében Ferenczi Melinda csillogó szemmel, lelkesen mosolyogva vallott arról, hogyan segítette őt az Írás félelmeinek a leküzdésében. Nagy Attila és Tímea fiatal házasok, Timi elmondta: „A házastársi egységben az imának nagy hatalma van. Hajlékunkban Isten az Úr, ő vezet, gyermekünket is ő formálja”. Timi áldott állapotban van, mindezt bájos mosollyal, a hasára tett kézzel mesélte. Szilágyi Attila és Tünde a Fokoláre lelkiséghez tartoznak, fontos nekik, hogy két gyermeküket közösen imádkozva neveljék, jó példával.
A program „kérdezz-felelek” részében is dr. Nagy József és dr. Nagy-György Attila várták a kérdéseket. Egy fiatalember elmondta, hogy olvasgatja a Bibliát, de nem mindent ért, Nagy-György Attila derűsen mosolyogva válaszolta: ő sem, aztán komolyra fordítva a szót elmondta, el kell gondolkodni azon, amit olvastunk, s ha nem értjük, akkor utána lehet kérdezni, nézni (akár interneten is), vajon mit jelenthet. Nem elég olvasni a Bibliát, sőt megélni sem elég: meg is kell osztani a megélése során szerzett tapasztalatokat!
Délután közös szentírásolvasás következett kiscsoportokban. Máté 4,1–4: Jézus nyilvános működése előtt visszavonult a pusztába imádkozni, a kísértést a Lélek erejével, Isten igéjét idézve győzte le. Ennek nyomán aztán ki-ki feltette magának a kérdést: „Én hogyan kezdek dolgozni, küzdeni a mindennapokban?” „A Biblia benne kell hogy legyen a napjainkban”, „Ha Isten gyermekei vagyunk, jöhet a kísértés”, „Ha minden reggel kérem a Szentlélek hét ajándékát, mindent megkapok arra a napra”. Megfogalmazódott a „házi feladat”, vagyis hogy ki mit visz magával, és ezt hogyan fogja beépíteni az életébe.
Tamás József püspök délutánra érkezett meg, hogy a záró szentmisét celebrálja, jelenléte is kiemelte, mennyire fontos a Szentírás a vallásos és egyházi életben. Igehirdetésében Kis Szent Teréz és a Szentírás kapcsolatáról beszélt. Amikor a programba bekapcsolódott, a résztvevők már a csoportos szentírásolvasás gyümölcseit osztották meg egymással, így a benyomásokat hallva sajnálta, hogy csak későre tudott megérkezni, bekapcsolódni. A résztvevők e nap után örömmel széledtek szét egymást és Istent szeretettel szolgálni.
Ugron Éva, Vasárnap