2013.03.15
Epizódok a II. vatikáni zsinat erdélyi recepciójáról
A Katolikus Akadémia harmadik évadának második félévét Bereczki Silvia segítőnővér előadása indította március 14-én a BBTE RK Teológia Kara dísztermében. Az előadó a II. vatikáni zsinat recepciójának epizódjait mutatta be az erdélyi egyházmegye életében. Már a bevezetőben felhívta a figyelmet arra, hogy a kommunista időkben a II. vatikáni zsinat újításainak, a tanításoknak a külső akadályok ellenére kellett beszivárogniuk, s ez Márton Áron püspök elszántságának köszönhetően sikerült. Márton püspök következetesen dolgozott azért, hogy egyházmegyéje papjai és a hívek megismerjék a világegyház aktuális tanítását. Erre a szentmisék keretében találtak alkalmat, hangsúlyozottan nagyböjtben, a nagyhéten, húsvétkor, Márton Áron azt írta elő a papoknak, ekkor ismertessék a tanításokat a hívekkel. A zsinat utáni változások közül a liturgikus reform újdonságai jöttek át leginkább az egyházmegyébe, talán azért is, mert a kommunista rezsim nyomása alatt (és ellenére) ez volt legkönnyebben megvalósítható. Márton Áron püspök a zsinat tanítása értelmében a szentmise ige- ás áldozati részének egyenrangúságát emelte ki, ennek nyomán azt kérte a papoktól: az igehirdetésre fektessenek hangsúlyt, s ebben legyenek igényesek nyelvi szempontból is.
Az erdélyi egyházmegye papnevelésében is fontos újítások valósultak meg, kiemelt helyre került a Szentírás tanulmányozása, később az erdélyi kispapok kezébe is eljutottak a külföldi teológiai folyóiratok, valamint zsinati tanítást tartalmazó alapkönyvek. Előrelépés volt az ökumenikus kapcsolatok terén, ezt Márton püspök annak ellenére sürgette, hogy a kommunista hatóságok ezt könnyen a maguk javára fordíthatták volna. Márton püspök ebben is, mint mindenben, az óvatos, megfontolt haladás híve volt, s erre biztatta papjait is. Imahetek, papi rekollekciók, a katekézis, az ifjúság pasztorációja terén is jelentkeztek a zsinat hatásai.
A zsinatot az erdélyi hívek pozitívan fogadták, a világi krisztushívők misébe való aktív bekapcsolódása a népnyelv használatával könnyebben megvalósítható volt. Ugyanakkor Márton Áron mindig épített az erdélyi sajátosságokra, a népi hagyományokra, az újítások bevezetésekor ezeket igyekezett beépíteni, új tartalommal megtölteni.
Bár a zsinati újítások bevezetése fokozatos és lassú, óvatos lépésekben történt, a kommunista diktatúra idején az egyház a szabadság tapasztalásának kivételes helye volt a diktatórikus rendszer ellenében, "eszköze" az összetartozás és a szolidaritás. Erre a rendszer fenntartói is rájöttek, s amint a Securitate irattára mutatja, igyekeztek is ez ellen fellépni. Bereczki Silvia előadása ismét megvillantotta egyházunk erejét, a hitvalló helytállás értékét.
A Katolikus Akadémia következő előadása jövő héten, március 21-én lesz, az előadó a budapesti Vigilia főszerkesztője, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Egyetem tanára, Lukács László piarista, előadása témája: a II. vatikáni zsinat aktualitása a ma egyháza számára.
Bodó Márta, Miklós Ágnes Vasárnap
