2013.04.23
Hitet és magyarságtudatot megerősítő eseménynek bizonyult ebben az esztendőben is a Kolozsvár melletti Györgyfalván április 20-án tartott templombúcsú, amelyen részt vett a falu apraja-nagyja, vallási hovatartozástól függetlenül.
Az 1333-as pápai tizedjegyzék Villa Georgii néven említi a falut. A helység mai katolikus templomát 1748 végén kapták vissza a katolikusok, a reformátusok pedig újat építettek. A tornyon látható 1530-as évszám a régi templom egyik felújításának, vagy az új templom építésének idejét jelzi.
Az ünnepi szentmisét Marton József nagyprépost, pápai prelátus, tanszékvezető egyetemi tanár celebrálta, aki tizenhat pappal együtt mutatta be a legszentebb áldozatot. Az ünnepi szónok magyarországi meghívott, nevezetesen Cselényi István görög katolikus teológiai tanár volt, aki prédikációját egyrészt a Mária-tisztelet fontosságára, másrészt Szent György hitvalló magatartásának követésére építette. Györgyöt (Georgius) a hagyomány keresztény katonatisztnek tartja, bizonyos adatok szerint történelmi személyként 303 táján mártírhalált szenvedett a palesztinai Lydda-Dioszpoliszban. Szent György egyben Anglia védőszentje is. Cselényi azt is elmondta róla: a keleti kereszténységben Szent György a katonák és a földművelők védőszentje, az utóbbi egy szójátékon alapul, amely nevének görög formájára, a Georgiosra utal, illetve a hasonló, földművelést jelentő szóra. A művészet páncélos lovagként ábrázolja, általában lóháton ülve, amint lándzsájával átdöfi a Gonoszt jelképező sárkányt.
A búcsús szentmise végén Kovács Sándor Kolozs-Dobokai főesperes megköszönte a híveknek mind hitbeni, mind nemzeti kitartásukat, a templom és Fábián László plébános – egyben kolozsvári kórházlelkész – iránti szeretetüket, valamint segítőkészségüket a lelkipásztoruknak az egyházközséget összetartó, a templomot és környékét felújító, közösségi házat és életet teremtő munkásságában.
Fodor György, Szabadság, 2013. április 23.