2013.06.20
Jöjjetek hozzám mind, akik elfáradtatok... (Mt 11,28) Ezzel a mottóval tartották meg a sepsiszentgyörgyi Krisztus király templomban június 15-én a Háló lelkinapot. Mivel tanév végére, illetve a mindennapi megélhetési küzdelemben és az élet nehézségeiben sokszor elfáradunk, nagyon aktuális volt a téma. A találkozó kezdetén Nagy Zsolt a hoppmester szerepében köszöntötte a vendégeket, ő volt a találkozó történéseinek irányítója, majd a Kárpát-medencei Hálót és a benne rejlő keresztény értékeket Molnár Mária mutatta be.
A lelkinap előadója a kolozsvári dr. Bodó Márta, a Keresztény Szó és Vasárnap katolikus újságok főszerkesztője volt, aki Fáradtság és felüdülés a hitben címmel tartott lélekhez szóló, gazdag tartalommal telített, elgondolkodtató, a realitás talaján mozgó, sokszínű és emberközeli előadást.
Bevezetőként röviden bemutatta a két katolikus lap keresztény értékeket közvetítő munkáját, mely az egyházmegyék hitéletét tükrözi. Kis létszámú, de lelkes munkaközösséggel nemcsak a minden heti-havi lapszerkesztés édes gondját hordozzák, hanem a romániai magyar katolikus könyvkiadás szellemi alkotóműhelyének előrevitelében is fáradoznak. Ennek szemléltetésére a Verbum Kiadó néhány friss könyvét is magával hozta.
Előadásában először a hit fogalmát megközelítve a jelenlevőkkel együtt kereste a választ arra, kinek mit jelent a hit, majd a fogalom bibliai és teológiai megközelítése következett. A hallgatóság rádöbbent, nem is olyan könnyű beszélni, magyarázni és megélni a hitet. A teljesség igénye nélkül, következzék néhány gondolat erről. Fontos, hogy elfogultság és félelem nélkül tudjunk beszélni a hitről. El kell fogadni, hogy nem mindenkinek természetes a hit, mivel az Isten ajándéka, és nem mindenki elég szerencsés, hogy könnyedén megkapja, ezért ne mondjunk ítéletet arról, akinek nincs, hanem keressük vele a párbeszédet. A hit folyamatos válasz Isten meghívására. A hit cselekedetek nélkül halott. Egyéni kreativitás kérdése naponta azon munkálkodni, ma mit kell tenni a hitből fakadóan. Késélen táncolunk. A hit szerelmi viszony: ő a meghódító, az ember a meghódított. A kereszténység a hit, remény és szeretet összefonódása. Idegen tőle a diadalmaskodás, a félelem és a rettegés.
Az előadó az egyetemes világegyház nagyjait hívta segítségül: Joseph Ratzinger, Márton Áron, Carlo Maria Martini, Deák Viktória Hedvig, Várszegi Asztrik hittel kapcsolatos gondolatait villantotta fel. (A hitet sűrű homály és bizonytalanság veszi körül; az egyház elfáradt, vigyázni kell a megmerevedésre; a hit ellensége a klerikalizmus; a krízis egyben lehetőség is, ha nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is megérint). A felvetett kérdésekre megoldásokat is keresett, ajánlott: a forma helyett fontosabb a tartalom; nem pozíciókat keresni; ki kell tárni a kapukat; derűsen jelen lenni a világban, nem agresszíven, de magabiztosan képviselni meggyőződésünket; nem ítélkezve, elítélő módon kell párbeszédben lenni a világgal; igazunk tudatában fel kell készülni az elutasításra is; a kétely és reménytelenség ellen a hihető tanúságtétel a gyógyír; a spiritualitásra igény van, azt kell megvizsgálni, ennek ellenére sokak számára miért nem a kereszténység a vonzó. Bodó Márta hangsúlyozta azt is, ha a test, lélek és szellem nincs összhangban, ha nem érzi jól magát a test, a hit is elcsúszhat. A test jelez, jelzéseit nem szabad figyelmen kívül hagyni, hisz a Szentlélek temploma. Saját tapasztalatból ajánlotta Jálics Ferenc jezsuita szemlélődő lelkigyakorlatát. További segítségképpen a kivetítőn arra kaphattunk választ, hogy a különböző típusú embereknek milyen imamód használ jobban: ha ugyanis az alkatunkra szabott imát megtaláljuk, az röpít az Isten felé vezető úton. Befejezésképpen a kiscsoportos megbeszélésre adott kérdéseket a jelenlevőknek: a személyes hit krízisei (hullámhegyek, -völgyek); a saját hit hogyan üdít fel. Ebédszünet után a kulturális program részeként Miklós Attila és Olga sokszínű érzelmeket megpengető gitárkoncertje következett. Meglepetés volt a templomban Scurtu Octavian pasztell-kiállítása, amit a találkozóra állított ki. Virágkompozícióit Sántha Géza képzőművész méltatta. Aztán a műhelymunkán Timár Sándor a jelenlevőket hívő és hitetlen táborra osztva szellemi párviadalra hívta igazuk védelmében. A műhelymunka sok derűt és összehangolódást eredményezett, végére csak egy tábor maradt (az olvasó találgathatja, melyik!) Miközben a felnőtt programok pörögtek, a fiatalokkal Elekes Szende keresztény pszichológus foglalkozott, interaktív tevékenységekkel mozgatva meg őket.
A lelkinap a legszentebb áldozat, a szentmise bemutatásával ért véget, ahol a szentírási tanításokon, magyarázatokon és a szentáldozáson keresztül mindenki felüdülhetett. Ambrus Ábel-István a szentmise homíliájában hangsúlyozta, hogy nem a törvény által üdvözülünk, hanem a hit által. Ha meghalunk mások és a világ elvárásainak, akkor kezdünk Istennek élni. Kevesen vannak, akik az élő Istennek élnek. Boldog, örömteli életre hív az Isten, törekedjünk a békességre – bíztatott –, mert igazi békesség csak Istennel van.
A Háló lelkinap nem jöhetett volna létre a szentgyörgyi bogozók csapatmunkája nélkül, amelyben az egybehangoló munkát a Hajdu házaspár, András és Laura végezte. A Duna Televízió helybeli munkatársa, Simon József rövid beszámolót készített a sepsiszentgyörgyi Háló lelkinapról, amelyet a vallási műsorban fognak közvetíteni.
Józsa Zsuzsanna/Vasárnap