2013.08.20
Szent István-napi ünneplés a millenniumi keresztnél
A székelyhodosi letérőnél álló millenniumi kereszthez zarándokoltak kedden a felső-nyárádmenti katolikusok Jobbágyfalvától Vármezőig, Nyárádselyétől Jobbágytelkéig, hogy emlékezve fölnézzenek a szent királyra, égi közbenjárását kérjék, és megtapasztalják az Isten jelenlétében való együttlét felelmelő voltát.
Ft. Oláh Dénes foesperes Istvánt mint keresztény apát mutatta be
Az államalapító Szent István királyt az ünnepi szentmisén főleg édesapaként jellemezte ft. Oláh Dénes marosi főesperes, hiszen ilyenként István mindannyiunkhoz közelebb áll, mint politikusként vagy egyházszervezőként. István és felesége legbensőbb titokként élte meg a keresztény hitet, életüket az isten- és emberszeretet parancsa járta át. Nemcsak szerették Istent, hanem istenszeretetre nevelték gyermeküket is, s tették mindezt személyes, elkötelezett, hitből fakadó életük példájával. Ez volna minden mai szülő hivatása is, hogy a lelkében levő istenszeretetet a hétköznapokban is átcsöpögtesse gyermeke lelkébe, jó példájával átadja azt – hangsúlyozta a főesperes. Az élet tele van választásokkal, és aki gyermekének nem mutatja be az istenszeretet útját, az zsákutcába tuszkolja a gyermeket, megfosztja a döntés lehetőségétől, hogy amikor kezdődnek életében a gondok, jönnek a pofonok és keresztek, nem lesz hite, kapaszkodója, nem fogja tudni megfogni Isten kezét, aki átsegíti őt a nehézségeken. Hitével a szülő követendő értékrendet ad át gyermekének, ami számára a legfontosabb, amiért élni és halni érdemes. A hitet semmi más nem képes átadni a gyereknek, csupán a keresztény, imádkozó, egymás kezét fogó család. Ezért népünk, egyházunk is olyan lesz, amilyenek a családok: egészséges családokból egészséges nemzet lesz. István Sacredo Gellértre bízta fia neveltetését, és a szent szentet nevelt. Ez ma is érvényes: ha a szülők szentek, azok lesznek a gyerekek is – mondta a főesperes, aki feltette a kérdést: mondanak-e még mesét ma a szülők a gyerekeknek? Hiszen a gyereknek jussa van a meséhez, abból tanul meg sok érzelmet, megkülönböztetni a jót a rossztól. Az egyházi elöljáró a család és a pénzhajsza kérdésére is fölhívta a figyelmet: nehéz, de meg kell találni a középutat a család és a pénzhajsza között, különben a gyerekek felnőnek, de értékek maradnak ki az életükből, amit sosem fog senki pótolni. Szent István megtalálta az összhangot az ország gondjai, az egyházalapítás dolgai között, és a család, az imádság, istentisztelet mind helyén volt életében.
A zarándoklaton szentáldozásra is járulhattak a hívek, majd Rózsa Gáspár atya mondott köszönetet minden jelenlevőnek: bár István király árva népének mondjuk magunkat, mégis kései utódokként boldogok vagyunk, akik szívesen és méltóságteljesen felnézünk rá, és minden intelmét megpróbáljuk megszívlelni.
Csak a hit tarthatja egyben a nemzetet
Ünnepi keretek között emlékeztek meg kedden Szent István királyról Csíkszeredában. Az államalapító magyar király tiszteletére állított emléktáblát a Szent Kereszt-templomban tartott szentmisét követően koszorúzták meg. A megemlékezésen jelen volt Soltész Miklós, a magyar kormány szociális és családügyért felelős államtitkára is.
A Szent István-emléktáblánál hajtottak fejet a nagy magyar király előtt
„Szent István király tudta, hogy házat csak sziklára lehet építeni. Házat és hazát pedig építeni csak az tud, akinek van hite” – hangzott el a szentmise prédikációjában. Ezt követően Soltész Miklós államtitkár, valamint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátus részéről Csige Sándor Zoltán vezető konzul a hívekkel együtt átvonult a plébánia homlokzatára elhelyezett Szent István-emléktáblához. A nagy magyar király tiszteletére tartott ünnepség is a prédikációban elhangzott gondolatmenet körül forgott: a nemzetet a hit tudja összetartani. Darvas Kozma József címzetes esperes így méltatta az államalapító királyt: „Krisztus szeretete által szolgálta az embert.” Majd gondolatmenetét így fejezte be: „A hálánk és a kegyelet mellett ki szeretnénk fejezni a jövőt akarásunkat.”
Soltész Miklós államtitkár ünnepi beszédében kitért arra, hogy Szent István király fiához intézett intelmei még ma is érvényesek. „Az intelmekben benne van a hit, az imádság, az egyházi rend tisztelete, benne van az államhatalom tisztelete. A hit az, amely által a magyarság egyben maradhat és meg is erősödhet” – hangsúlyozta.
Az ünnepi felszólalásokat követően A Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke, Szilágyi Árpád egy Reményik Sándor-verset szavalt el, majd megkoszorúzták a 2000-ben felavatott emléktáblát. Az ünnepség a Himnusz és a Székely himnusz eléneklésével zárult.
, Székelyhon.ro, 2013.08.20.
Kapcsolódó: Képgaléria
Szent István élete példa a mának
Ünnepi szentmisével és kenyérszenteléssel ünnepelték Sepsiszentgyörgyön Szent István-napját, melynek üzenete az összefogás és az igaz út keresése volt.
A megyeszékhelyen közel ezren vettek részt az ünnepségen, az azt megelőző, a Szent József katolikus templomban tartott szentmisén is több száz hívő imádkozott. Szabó Lajos esperes prédikációjában az 1987-es évet emelte ki, amikor az erdélyi püspöki kar II. János Pál pápánál tett látogatást. A szentatya Szent István személyiségét állította a magyar püspökök elé hangsúlyozva, hogy az egykori magyar király személyisége legyen példa és vigasztalás minden magyar számára. Ez a példa azóta is az erdélyi és a világ magyarsága számára példát jelent és vigasztalást ad – fogalmazott az esperes, hiszen a problémákkal és kihívásokkal teli világban követni kell Szent István intelmeit, tanításait.
„Ha meg akarunk maradni, vissza kell találnunk a nagy király útjára, mely az evangélium útja. Vigyázni kell, hogy ne lépjünk a gonoszság ösvényére, mert az levisz az igaz, egyenes útról. Keresni kell az Istent, az igaz utat, melyet Szent István is megtalált” – mondta Szabó Lajos.
Az ünnepi szentmisét követően a templomkertben, Szent István szobra körül gyűltek össze a történelmi egyházak képviselői, a megye és város elöljárói, valamint a hívek, és kezdetét vette az ünnepi megemlékezés.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, elsőként a város polgármesterének Antal Árpádnak üzenetét adta át az egybegyűlteknek, mivel a városvezető nem lehetett jelen. Antal Árpád Szolnokon vett részt a testvérünnepségen, ami összetartozást és összefogást jelent – mondta Tamás Sándor.
„A magyarok közössége akkor is létezett, amikor az egykori Magyarország részekre szakadt, amikor megszűnt a központi állam. A korona, az államalapítás emléke, az összetartozás érzése akkor is működött, amikor az egykori Magyarország már rég szétszakadt. Így voltunk és vagyunk képesek arra, hogy ha fizikai értelemben végveszélybe is került az ország, a nemzet részeire is szakadt, újra és újra egységbe hívjuk az összmagyarságot. Mi székelyek, mindig képesek voltunk újrakezdeni, szinte a semmiből új világot teremteni. Ha kellett fogcsikorgatva kimondani: mégis, akkor is, csak azért is. Mi székelyek a bőrünkön tapasztaltuk meg, hogy nem az számít, hány pofont adsz vagy hányat kapsz, hányszor esel el és hányszor az ellenfél, csak az a fontos, hogy a végén ki marad talpon. Nekünk székelyeknek mindig talpon kell maradni” – hangsúlyozta az elnök.
Az ünnepi hangulatot a templom kórusának előadása tette emelkedetté, majd Szabó Lajos méltatta Szent István munkásságát és bemutatta életútját a korabeli krónikák nyomán. Kiemelte Szent István akaraterejét, erős természetét, valamint azt, hogy Isten kegyelméből uralkodó király volt, aki rendszeresen gyakorolta hitét.
Bár a Szent István-napi ünnepség a római katolikus templomban zajlott, a rendezvény ökumenikus volt, hiszen jelen voltak a többi felekezet lelkészei is, akik imáikkal kértek áldást a magyar nemzetre. A kenyér megszentelését Hajdú János katolikus plébános vezette fel, majd közösen szentelték meg a kenyereket Szabó Lajos esperessel.
2013.08.20.
Kapcsolódó: Képgaléria
Legfőbb erőnk az ima
A koszorúzás után a több száz fős tömeg egyházi zászlókkal az élen elindult a szent hegy felé, ahol 12 órakor ismét megszólalt a perkői kis kápolna harangja, búcsúra szólítva a Szentföld falvainak hívő katolikus népét. Előző nap, a hagyományokhoz híven, Kiskászon ifjúsága díszítette fel a Szent István-kápolnát és környékét. A kis kápolna mögötti szabadtéri oltár előtt több százan hallgatták az ünnepi szentmisét, Szent István királyunkra emlékeztek. A Dávid Emil kézdiszentléleki kántor által vezényelt egyházi énekkar szent királyunk emlékét idéző énekeket adott elő. Az ünnepi szentmise főcelebránsa ft. Vargha Béla kézdi-orbaiszéki főesperes volt, aki a környékbeli papsággal közösen celebrálta a szertartást, Szent István életét példaként állítva a mai nemzedék elé. Az ünnepi szentbeszédet László Attila székelyudvarhelyi-szombatfalvi plébános tartotta, akit még az előző plébános, Csiby József hívott meg. Az ünnepi szónok Szent István királyunkról szólva arra kérte a jelenlevőket, hogy a hit évében az ima legyen az egyik legfőbb erőnk nekünk is, ahogy Szent Istvánnak is az volt, aki a krisztusi úton őszintén és elkötelezetten vezette népét. Arra szólított fel továbbá, hogy a család legyen közösségünk egyik legfőbb támasza. A plébános kemény hangon ítélte el a mai táltosokat, sámánokat, jósokat, parázsjárókat, leszögezve: Koppány nem győzhet Szent István felett. Arra kérte az ifjakat, hogy vállalják az életadó családalapítást, hiszen ezen múlik a nemzet jövője. A plébános a Veled, Uram, de nem nélküled szavakkal zárta ünnepi szentbeszédét. A szentmise végén Pál Ferenc frissen ide helyezett plébános köszönetet mondott mindazoknak, akik szebbé tették az ünnepet. A plébános külön köszöntötte a bögözieket, akik előző állomáshelyéről egy keresztaljával érkeztek. A szentmise a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget.
Délután a perkői kőszínpadon a rozsályi, szentgáli, csernátoni és kézdiszentléleki tánccsoportok léptek fel. Az egész napos ünnepség Dancs Annamari, a Budapesti Operettszínház művésze és a rétyi Kováts András Ifjúsági Fúvószenekar operett-, musical- és filmsláger-előadásával és őrtűzgyújtással zárult.
A szent királyról – a Hit évében
Augusztus 20-án I. Istvánnak, a magyar államalapító királynak a szentté avatását ünnepeljük. Az Erdélyi Egyházmegye létrejötte is nevéhez kötődik. Római katolikus templomainkban ezen a napon ünnepi szentmisén emlékezünk meg a korona szentjéről. A védelmébe ajánlott templom és egyházközség, Székelyszentkirály búcsúján jártunk.
A verőfényes nyárutón a szentmisét szabadtéri oltárnál celebrálták. Az istenháza mellé helyezett miséző hely szép szimbóluma volt az ünnepnek: köréje sereglett a falu apraja-nagyja és vendégeik, hogy a hit évében Szent István példájából épüljenek lelkileg. Ennek értelmében buzdított önvizsgálatra bevezető gondolatában a szentmise főcelebránsa Vass Ince, az egyházközség korábbi, ma nyugalmazott lelkipásztora.
A templombúcsú szónoka, a szentkirályi születésű László István lövétei plébános kifejezte: korunk elmagányosodott, reményvesztett emberének vissza kell találnia Istenhez. Ennek egyenes és helyes útja az, amelyre a magyarok első és legbölcsebb uralkodója lépett. Ugyanezt, „a hithez való ragaszkodást” hagyta egyházmegyéje népére utolsó körlevelében Isten szolgája, Márton Áron püspök.
, Székelyhon.ro, 2013.08.19.
Kenyérszentelés Szent István ünnepén
„Testünknek megszeghető kenyérre, lelkünknek szellemi-lelki táplálékra van szüksége. Életünk pedig akkor igazán érték, ha kovász, kenyér, majd morzsák lehetünk” – hangzott el a gyergyószentmiklósi hagyományteremtő szándékkal szervezett kenyérszentelésen, Szent István ünnepén.
Öt esztendeje, 2008-ban e napon szentelték fel a Bucsin-negyedi Szent István-templomot; a szent hajlék szerepéről beszélt Keresztes Zoltán plébános, derűsen mesélve egy orvos kisfiának történetét, aki a hittanórai kérdésre, hogy hol lakik Isten, így válaszolt: „A jó Isten az égben lakik, de a templomban rendel”. A plébános e „rendelő” szerepéről szólt a rohangáló emberek életében, a helyről, ahol le lehet tenni a bajokat, ahol vigasztalás van, életigenlés, és ahol az ember soha sincs egyedül.
A hálaadás ünnepe ez – hangzott el ismételten, és fohász a Szent István-i lelkületért, a mindennapi, akár verítékkel megszerzett kenyérért. A szentmise után a Szent István térre vonultak a hívek, ott szavalatok után Portik-Hegyi Kelemen szentelte meg a kenyereket. Köszönetet mondott a négy gyergyószentmiklósi pékség vezetőjének, akik nemcsak erre az alkalomra adakoztak annyit, hogy minden résztvevőnek jusson, hanem rendszeresen segítik a szeretetkonyhát is, ahol vakáció idején is 130-150 személy kap napi egy tál meleg ételt. A cikk elején idézett gondolattal köszönte meg Kisné Portik Irén, hogy az önkormányzat és egyház közös szervezésében sor kerülhetett az első kenyérszentelési ünnepségre, majd székely ruhás fiatalok és ministránsok osztották ki a kenyérszeletek. Keresztes Zoltán plébános pedig így engedte útjukra a megszentelt kenyérrel a híveket: „A kenyér Isten arca. Becsüljük meg a kenyeret, s azt is, akinek arcához hasonlít!”
Szent Istvánra emlékeztek Csíkmenaságon
Ünnepi megemlékezést tartottak vasárnap Szent István tiszteletére Csíkmenaságon. A szentmise után beszédet mondott Soltész Miklós magyarországi államtitkár.
Csíkmenaság központi parkjában ünnepi beszédet mondott Soltész Miklós államtitkár is
Csíkmenaságon már augusztus 18-án ünnepi megemlékezést tartottak az államalapító Szent István tiszteletére. A megemlékezés az ünnepi szentmisével kezdődött, amelyet a menasági központi parkban tartott beszédek és hagyományőrző előadás követett.
Elsőként György József, Csíkszentgyörgy polgármestere köszöntette a jelenlevőket. Beszédében kifejtette, a számos magyar nemzeti ünnep közül az augusztus 20-ai az egyik, amelyen nem egy szomorú eseményre emlékezünk, hanem büszkén ünnepeljük István királyunkat, aki egységes keresztény magyar államot alapított. A polgármester, miután összefoglalta a honfoglaló magyarok történetét, feltette a kérdést, hogy milyen helyzetben vannak ma a Kárpát-medencében élő magyarok. Kiemelte, hogy napról napra egyre nagyobb gondot okoz az embereknek identitásuk megőrzése. A népszámlálások eredményei is azt mutatják, hogy rohamosan fogy a magyarság. „De biztató az a tény, hogy egy-egy ünnepi alkalomkor ilyen szép számmal megjelennek az emberek, mert amíg van aki ünnepeljen, addig nincs minden veszve" – foglalta össze György József.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyekért felelős államtitkára beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a családoknak hatalmas felelősségük, hogy gyermekeikkel megismertessék nemzetük múltját. Mivel legtöbb fiatal nem tapasztalta a kommunizmust, ezért a család feladata, hogy rámutasson a fiataloknak, hogyan kell élni szabadság nélkül, valamint hogyan a szabadsággal. Emellett a gyermekeket hitre, a keresztény hit megtartására, a haza szeretetére, a gyengék gyámolítására kell nevelni, mindezt úgy, hogy ezáltal a gyermekek szívükbe zárják szülőfalvukat. Az államtitkár arra bátorította az ünneplőket, hogy merjék felismerni erejüket, hogy ha még távol is vannak Budapesttől, de tudják közvetíteni a hitet, a magyarságot és a hazaszeretet is. Azt a tudást adják át a gyermekeiknek, akik kincset érnek, és maguk is csodák, hiszen ők fogják tovább vinni a magyarság, székelység jövőjét és történelmét.
Az ünneplés a helyi Repülj Madár Egyesület hagyományőrző előadásával zárult, akik élő népzene mellett Szent Istvánt dicsőítő dalokat énekeltek, valamint a királyról szóló verseket szavaltak. Záróakkordként közösen énekelte mindenki a székely himnuszt.
, Székelyhon.ro, 2013.08.18.
Templombúcsús szentmise Szent István emlékére Kovásznán
Templombúcsús szentmisén emlékeztek a kovásznai római katolikus egyházközösség hívei országalapító királyunkra. A pro- testáns vidékre épített templomot 1922 augusztusában szentel- ték fel és ajánlották Szent István oltalmába.
Vargha Béla kézdivásárhelyi plébános az ünnepi szentmisén Szent István legfontosabb döntéséről beszélt, arról, hogy felis- merte: a kereszténység az egyetlen út a magyar nemzet szá- mára.
A templombúcsún részt vettek a Szent Gellért Lovagrend tagjai is, akik büszkén és alázattal viselik az apostoli kettős keresztet.
A kovásznai hívek minden évben Szent István napján a Perkő tetején tartott búcsún tisztelegnek az egyházalapító emléke előtt.
Duna TV, Erdély.ma
Szent István-napi ünnepségek Háromszéken
Kenyérsütéssel és ünnepi műsorral emlékeznek a háromszékiek Szent István király napjára.
Háromszéken húsz településen 25 őrtüzet gyújtanak kedden, Szent István-napján, a Kézdiszentlélek községhez tartozó Perkőn pedig megtartják a hagyományos búcsút. A hagyományokhoz híven a megyeszékhelyen idén is lesz kenyérsütés, aminek elkészítését a Diószegi pékség vállalta. A kenyér szentelésére Sepsiszentgyörgyön a központi, Szent József-templom udvarán kerül sor a 18 órától kezdődő szentmise után, egy időben a Kárpát-medence kenyerének megszentelésével és megszegésével.
A Kárpát-medence kenyere néven százötven kilogrammos cipót sütnek Szent István király napjára Szolnokon. A kenyeret a sepsiszentgyörgyi Diószegi László vezetésével öt pékmestere dagasztja, gyúrja egybe augusztus 19-én a szolnoki művésztelepen, ahol az elmúlt napokban megépítettek erre a célra egy kenyérsütő kemencét is.
A perkői Szent István-búcsú Kézdiszentléleken veszi kezdetét kedden reggel 10 órakor a helyi egyházi kórus fellépésével, majd rövid ünnepi beszédek és koszorúzás következik. A körmenet ezt követően indul a Perkőre. Az ünnepi szentmise 12 órakor kezdődik a kápolna mögötti szabadtéri oltárnál, szentbeszédet mond László Attila székelyudvarhelyi plébános. Délután a perkői kőszínpadon a rozsályi, szentgáli, csernátoni és kézdiszentléleki tánccsoportok lépnek fel. Az egész napos ünnepség este 20 órakor Dancs Annamari, a Budapesti Operettszínház művésze és a rétyi Kováts András Ifjúsági Fúvószenekar operett-, musical- és filmsláger előadásával zárul. Az őrtüzet itt 22 óra 15 perckor gyújtják meg.
, Székelyhon.ro, 2013.08.19.