Ft. Oláh Dénes foesperes Istvánt mint keresztény apát mutatta be

Az államalapító Szent István királyt az ünnepi szentmisén főleg édesapaként jellemezte ft. Oláh Dénes marosi főesperes, hiszen ilyenként István mindannyiunkhoz közelebb áll, mint politikusként vagy egyházszervezőként. István és felesége legbensőbb titokként élte meg a keresztény hitet, életüket az isten- és emberszeretet parancsa járta át. Nemcsak szerették Istent, hanem istenszeretetre nevelték gyermeküket is, s tették mindezt személyes, elkötelezett, hitből fakadó életük példájával. Ez volna minden mai szülő hivatása is, hogy a lelkében levő istenszeretetet a hétköznapokban is átcsöpögtesse gyermeke lelkébe, jó példájával átadja azt – hangsúlyozta a főesperes. Az élet tele van választásokkal, és aki gyermekének nem mutatja be az istenszeretet útját, az zsákutcába tuszkolja a gyermeket, megfosztja a döntés lehetőségétől, hogy amikor kezdődnek életében a gondok, jönnek a pofonok és keresztek, nem lesz hite, kapaszkodója, nem fogja tudni megfogni Isten kezét, aki átsegíti őt a nehézségeken. Hitével a szülő követendő értékrendet ad át gyermekének, ami számára a legfontosabb, amiért élni és halni érdemes. A hitet semmi más nem képes átadni a gyereknek, csupán a keresztény, imádkozó, egymás kezét fogó család. Ezért népünk, egyházunk is olyan lesz, amilyenek a családok: egészséges családokból egészséges nemzet lesz. István Sacredo Gellértre bízta fia neveltetését, és a szent szentet nevelt. Ez ma is érvényes: ha a szülők szentek, azok lesznek a gyerekek is – mondta a főesperes, aki feltette a kérdést: mondanak-e még mesét ma a szülők a gyerekeknek? Hiszen a gyereknek jussa van a meséhez, abból tanul meg sok érzelmet, megkülönböztetni a jót a rossztól. Az egyházi elöljáró a család és a pénzhajsza kérdésére is fölhívta a figyelmet: nehéz, de meg kell találni a középutat a család és a pénzhajsza között, különben a gyerekek felnőnek, de értékek maradnak ki az életükből, amit sosem fog senki pótolni. Szent István megtalálta az összhangot az ország gondjai, az egyházalapítás dolgai között, és a család, az imádság, istentisztelet mind helyén volt életében.

A zarándoklaton szentáldozásra is járulhattak a hívek, majd Rózsa Gáspár atya mondott köszönetet minden jelenlevőnek: bár István király árva népének mondjuk magunkat, mégis kései utódokként boldogok vagyunk, akik szívesen és méltóságteljesen felnézünk rá, és minden intelmét megpróbáljuk megszívlelni.

A megyeszékhelyen közel ezren vettek részt az ünnepségen, az azt megelőző, a Szent József katolikus templomban tartott szentmisén is több száz hívő imádkozott. Szabó Lajos esperes prédikációjában az 1987-es évet emelte ki, amikor az erdélyi püspöki kar II. János Pál pápánál tett látogatást. A szentatya Szent István személyiségét állította a magyar püspökök elé hangsúlyozva, hogy az egykori magyar király személyisége legyen példa és vigasztalás minden magyar számára. Ez a példa azóta is az erdélyi és a világ magyarsága számára példát jelent és vigasztalást ad – fogalmazott az esperes, hiszen a problémákkal és kihívásokkal teli világban követni kell Szent István intelmeit, tanításait.

„Ha meg akarunk maradni, vissza kell találnunk a nagy király útjára, mely az evangélium útja. Vigyázni kell, hogy ne lépjünk a gonoszság ösvényére, mert az levisz az igaz, egyenes útról. Keresni kell az Istent, az igaz utat, melyet Szent István is megtalált” – mondta Szabó Lajos.

Az ünnepi szentmisét követően a templomkertben, Szent István szobra körül gyűltek össze a történelmi egyházak képviselői, a megye és város elöljárói, valamint a hívek, és kezdetét vette az ünnepi megemlékezés.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, elsőként a város polgármesterének Antal Árpádnak üzenetét adta át az egybegyűlteknek, mivel a városvezető nem lehetett jelen. Antal Árpád Szolnokon vett részt a testvérünnepségen, ami összetartozást és összefogást jelent – mondta Tamás Sándor.

„A magyarok közössége akkor is létezett, amikor az egykori Magyarország részekre szakadt, amikor megszűnt a központi állam. A korona, az államalapítás emléke, az összetartozás érzése akkor is működött, amikor az egykori Magyarország már rég szétszakadt. Így voltunk és vagyunk képesek arra, hogy ha fizikai értelemben végveszélybe is került az ország, a nemzet részeire is szakadt, újra és újra egységbe hívjuk az összmagyarságot. Mi székelyek, mindig képesek voltunk újrakezdeni, szinte a semmiből új világot teremteni. Ha kellett fogcsikorgatva kimondani: mégis, akkor is, csak azért is. Mi székelyek a bőrünkön tapasztaltuk meg, hogy nem az számít, hány pofont adsz vagy hányat kapsz, hányszor esel el és hányszor az ellenfél, csak az a fontos, hogy a végén ki marad talpon. Nekünk székelyeknek mindig talpon kell maradni” – hangsúlyozta az elnök.

Az ünnepi hangulatot a templom kórusának előadása tette emelkedetté, majd Szabó Lajos méltatta Szent István munkásságát és bemutatta életútját a korabeli krónikák nyomán. Kiemelte Szent István akaraterejét, erős természetét, valamint azt, hogy Isten kegyelméből uralkodó király volt, aki rendszeresen gyakorolta hitét.

Bár a Szent István-napi ünnepség a római katolikus templomban zajlott, a rendezvény ökumenikus volt, hiszen jelen voltak a többi felekezet lelkészei is, akik imáikkal kértek áldást a magyar nemzetre. A kenyér megszentelését Hajdú János katolikus plébános vezette fel, majd közösen szentelték meg a kenyereket Szabó Lajos esperessel.

Bús Ildikó, Székelyhon.ro, 2013.08.20.

Kapcsolódó: Képgaléria

Az ima legyen legfőbb erőnk, a család pedig legfőbb támaszunk – fogalmazta meg László Attila székelyudvarhelyi-szombatfalvi plébános tegnap a Perkőn a Szent István-napi búcsún tartott ünnepi szentbeszédében. A Szent István-búcsú Kézdiszentlélek központjában, a 2009-ben felavatott, a székelyudvarhelyi Zavaczki Walter Levente által készített Szent István-szobor előtti téren kezdődött délelőtt. A helyszínen a Kézdiszéki Székely Tanács kezdeményezésére két székely zászlót húztak fel.
 

Az ünnepség nyitányaként a kézdiszentléleki egyházi kórus Dávid Emil karnagy vezényletével egyházi énekeket adott elő, majd Balogh Tibor polgármester szólt az egybe­gyűltekhez, köszöntötte a hazai és határon túli – a budapesti, nyékledházi, szentgáli, alsónyéki, gönci és fóti – résztvevőket, a testvértelepülésekről érkezett vendégeket. Az elöljáró kifejtette: az élet ezeken a tájakon soha nem volt könnyű, hanem küzdelmes volt, de szent királyunknak sikerül össszefognia a magyarságot. Tovább kell adni az életet, az anyanyelvet – hangsúlyozta a község első embere, aki követendő példaként Szent István királyunkat említette. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke hangsúlyozta: saját szü­lő­földünkön akarunk élni, gyermekeink megtalálják a boldogulás útját, a biztonságos magyar jövőt itt­hon, Székelyföldön. Bíró Levente, a Kézdi­széki Székely Tanács elnöke a Székelyföld tervezett feldarabolása ellen emelte fel a szavát, arra szólítva fel a felső-háromszéki székelységet, hogy az SZNT által meghirdetett nagy menetelésen, október 27-én egy emberként tüntes­senek Kököstől Bereckig a Ponta-kormány régiósítása ellen, illetve az egységes Székelyföld mellett. Összefogással sikerül teljesíteni történelmi küldetésünket – hangsúlyozta Bíró Levente. Az ünnepségen közreműködött a kézdiszentléleki fiatalokból álló együttes, amely gitárkíséret mellett az alkalomhoz illő énekeket adott elő. Sebestyén Rita tanuló saját versét szavalta el, majd Sass Szilárd, Budapest XI. kerületének önkormányzati kép­viselője köszöntötte a testvértelepülés lakosságát, idézett a szent király Imre fiához írt intelmeiből, végül saját nevében ajándékozta meg az általa kezdeményezett Magyar Nyelvért Benedek Elek-díj idei nyertesét, Bándi Lilla Enikőt. Az ünnepség koszorúzással fe­jeződött be. A szobornál díszőrsé­get állt a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság három vitéze és a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend Márton Áron Tarto­mány több képviselője.
A koszorúzás után a több száz fős tömeg egyházi zászlókkal az élen elindult a szent hegy felé, ahol 12 órakor ismét megszólalt a perkői kis kápolna harangja, bú­csúra szólítva a Szentföld falvai­nak hívő katolikus népét. Előző nap, a hagyományokhoz híven, Kiskászon ifjúsága díszítette fel a Szent István-kápolnát és környé­két. A kis kápolna mögötti szabadtéri oltár előtt több százan hallgatták az ünnepi szentmisét, Szent István királyunkra emlékeztek. A Dávid Emil kéz­di­szentléleki kántor által ve­zényelt egyházi ének­kar szent ki­rályunk emlékét idéző éne­­keket adott elő. Az ünnepi szent­mise főce­lebránsa ft. Vargha Béla kézdi-orbaiszéki fő­esperes volt, aki a környékbeli papsággal kö­zö­sen celebrálta a szertartást, Szent István életét példaként állítva a mai nemzedék elé. Az ünnepi szentbeszédet László Attila szé­kelyudvarhelyi-szombatfalvi plé­bános tartotta, akit még az előző plébános, Csiby József  hívott meg. Az ünnepi szónok Szent István királyunkról szólva arra kérte a jelenlevőket, hogy a hit évében az ima legyen az egyik legfőbb erőnk nekünk is, ahogy Szent Istvánnak is az volt, aki a krisztusi úton őszintén és elkötelezetten vezette népét. Arra szólított fel továbbá, hogy a család legyen közösségünk egyik legfőbb támasza. A plébános kemény hangon ítélte el a mai táltosokat, sámánokat, jó­sokat, pa­rázsjárókat, leszögezve: Kop­pány nem győzhet Szent István felett. Arra kérte az ifjakat, hogy vállalják az életadó családalapítást, hiszen ezen múlik a nemzet jövője. A plébános a Veled, Uram, de nem nélküled szavakkal zárta ünnepi szentbeszédét. A szentmise végén Pál Ferenc frissen ide helyezett plé­bános kö­szönetet mondott mind­azoknak, akik szebbé tették az ünnepet. A plébános külön kö­szöntötte a bögözieket, akik előző állo­más­helyéről egy keresztaljá­val érkeztek. A szentmise a ma­gyar és a székely himnusz kö­zös eléneklésével ért véget.
Délután a perkői kőszínpadon a rozsályi, szentgáli, csernátoni és kézdiszentléleki tánccsoportok léptek fel. Az egész napos ünnepség Dancs Annamari, a Budapesti Operettszínház művésze és a rétyi Kováts András Ifjúsági Fúvós­zenekar operett-, musical- és film­sláger-előadásával és őrtűz­gyúj­tással zárult.

Háromszék

A szent királyról – a Hit évében

Csíkmenaság központi parkjában ünnepi beszédet mondott Soltész Miklós államtitkár is

Csíkmenaságon már augusztus 18-án ünnepi megemlékezést tartottak az államalapító Szent István tiszteletére. A megemlékezés az ünnepi szentmisével kezdődött, amelyet a menasági központi parkban tartott beszédek és hagyományőrző előadás követett.

Elsőként György József, Csíkszentgyörgy polgármestere köszöntette a jelenlevőket. Beszédében kifejtette, a számos magyar nemzeti ünnep közül az augusztus 20-ai az egyik, amelyen nem egy szomorú eseményre emlékezünk, hanem büszkén ünnepeljük István királyunkat, aki egységes keresztény magyar államot alapított. A polgármester, miután összefoglalta a honfoglaló magyarok történetét, feltette a kérdést, hogy milyen helyzetben vannak ma a Kárpát-medencében élő magyarok. Kiemelte, hogy napról napra egyre nagyobb gondot okoz az embereknek identitásuk megőrzése. A népszámlálások eredményei is azt mutatják, hogy rohamosan fogy a magyarság. „De biztató az a tény, hogy egy-egy ünnepi alkalomkor ilyen szép számmal megjelennek az emberek, mert amíg van aki ünnepeljen, addig nincs minden veszve" – foglalta össze György József.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyekért felelős államtitkára beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a családoknak hatalmas felelősségük, hogy gyermekeikkel megismertessék nemzetük múltját. Mivel legtöbb fiatal nem tapasztalta a kommunizmust, ezért a család feladata, hogy rámutasson a fiataloknak, hogyan kell élni szabadság nélkül, valamint hogyan a szabadsággal. Emellett a gyermekeket hitre, a keresztény hit megtartására, a haza szeretetére, a gyengék gyámolítására kell nevelni, mindezt úgy, hogy ezáltal a gyermekek szívükbe zárják szülőfalvukat. Az államtitkár arra bátorította az ünneplőket, hogy merjék felismerni erejüket, hogy ha még távol is vannak Budapesttől, de tudják közvetíteni a hitet, a magyarságot és a hazaszeretet is. Azt a tudást adják át a gyermekeiknek, akik kincset érnek, és maguk is csodák, hiszen ők fogják tovább vinni a magyarság, székelység jövőjét és történelmét.

Az ünneplés a helyi Repülj Madár Egyesület hagyományőrző előadásával zárult, akik élő népzene mellett Szent Istvánt dicsőítő dalokat énekeltek, valamint a királyról szóló verseket szavaltak. Záróakkordként közösen énekelte mindenki a székely himnuszt.

Kömény Kamilla, Székelyhon.ro, 2013.08.18.

Templombúcsús szentmise Szent István emlékére Kovásznán

Templombúcsús szentmisén emlékeztek a kovásznai római katolikus egyházközösség hívei országalapító királyunkra. A pro- testáns vidékre épített templomot 1922 augusztusában szentel- ték fel és ajánlották Szent István oltalmába.

Vargha Béla kézdivásárhelyi plébános az ünnepi szentmisén Szent István legfontosabb döntéséről beszélt, arról, hogy felis- merte: a kereszténység az egyetlen út a magyar nemzet szá- mára.

A templombúcsún részt vettek a Szent Gellért Lovagrend tagjai is, akik büszkén és alázattal viselik az apostoli kettős keresztet.

A kovásznai hívek minden évben Szent István napján a Perkő tetején tartott búcsún tisztelegnek az egyházalapító emléke előtt.

Duna TV, Erdély.ma

Szent István-napi ünnepségek Háromszéken