Az idős lakosság egy csíkszentkirályi korabeli fatemplom emlékét őrzi, melynek létezése hitelesnek tekinthető. A román stílusú kőtemplom a 13. században épült. A pápai tizedszedők összeírásának köszönhetjük Csíkszentkirály első írásos említését az 1333-as pápai tizedjegyzékben. Itt a falu neve latinul Sancto Rege néven szerepel. A csíkszentkirályi egyházközség Alcsík egyik legrégebbi közössége. Ezt bizonyítja első anyakönyve 1696-ból, mely „Liber primus” bekezdéssel kezdődik. A jelenlegi templom előtti két templom létezését kútfők bizonyítják. A román stílusú templom átépítéséről nincs írásos feljegyzés, ellenben egyes beépített elemei cáfolhatatlan bizonyítékok meglétére. A templom régi harangja a 16. századból származik, feliratából csupán az évszám olvasható ki: 1562. A gótikus templomot 1759–1773 között átépítették, ekkor készült a templom kórusa is. A templom déli oldalához 1790-ben barokk előcsarnokot építettek. 1855-ben készült a szószék a „csík-szent-györgyi Bálint Kapitánné, ide való Bors Juliánna ő nagysága” nagylelkű adományából, 1870-ben pedig Háromszék-Kurta patakról származó kővel rakták le a templom padlózatát. A harangokat az első világháború idején elvitték, helyükbe csupán 1923-ban kerültek újak. „Hogy az új évszázad elejét, első évét maradandó emlék hirdesse e községben”, 1901-ben felépült Jézus Szent Szíve tiszteletére a templomi kápolna. 1930-ban előkerült a templom padlásteréből egy gótikus Mária-szobor, mely jelenleg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban található. A 2002-es javítások során a templom falának déli oldalán gótikus ablakkeretek bukkantak elő, valamint egy kisméretű, a falba beépített gótikus kőszobor. 2007 őszén ásatásokat végeztek a templom belsejében. Előkerült az Árpád-kori templom szentélyének fala, illetve a gótikus templom hajófalának egy része. A templom kertjében Csíkszentkirály szellemi nagyjainak sírhantjai és keresztjei találhatók. A falu temetőjében, Tiván található az Úr-kápolna. Építésének ideje ismeretlen, kiindulási pontként csupán egyetlen évszám szolgál: a kőajtókeretbe vésett 1528. Kutatható, hogy a jelenlegi Csíkszentkirály község tízese, Tiva, az 1100-as években külön faluként szerepelt-e, Poklondfalvának pedig, mely az 1500-as évek közepéig külön falurészként szerepelt, volt-e kápolnája. A templom egy egyházközség családjának közös otthona. Évszázadokon át tartó építése, fenntartása, bővítése e nagy család életstílusát, élni akarását mutatja.
Postacím:
537265 – Sâncrăieni, nr. 602., jud. Harghita
Szolgálatot teljesít
Kántor: Léstyán LászlóÖrökös szentségimádási nap: április 18.
Szentmisék: vasár- és ünnepnapokon 10,30 és 17, illetve 19 órakor. Hétköznap 7,30 és 17, ill. 19 órakor. 
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.