Körlevél IX./2017.

Egyházi Törvénykönyvünk (CIC) 554. kánonjának, valamint Zsinati Könyvünk (ZsK) Rendelkezések 115–117. pontjai értelmében 2017. november 1-től újabb ötéves mandátumi időre neveztük ki a főespereseket.

Zsinati Könyvünk 116. rendelkezése értelmében, az újabb kinevezéseket megelőzően, meg szoktuk kérdezni a szolgálatot végző papságot, hogy véleményt nyilvánítsanak arról, hogy kit tartanak a legalkalmasabbnak a főesperesi tisztségre.

Most ettől a gyakorlattól eltekintünk abból a megfontolásból, hogy a C.I.C. 401. kánonja értelmében, főpásztori szolgálatom végéhez közeledem. Ezért nem áll szándékomban a hátralévő néhány évben, különösebb változtatásokat véghezvinni, hagyva ennek elvégzését az utódra.

Megbízásuk 2022. október 31-ig terjed, amennyiben más változást az utódom nem alkalmaz.

A jó Pásztor áldása kísérje további felelős szolgálatukat, a lelkek javára!

Ferenc Szentatyánk az Irgalmasság évének befejeztével kezdeményezte a Szegények Világnapját abból a megfontolásból, hogy érzékennyé tegye ezáltal a hívek lelkiismeretét arra, hogy meghallják a szenvedők és szegények hangját, mely – segítséget kérve – nem csupán a keresztényekhez, a segély-szervezetekhez, vagy a társadalmi élet vezetői-hez szól, hanem elsősorban azt szeretné, hogy őket is értékeljék emberi méltóságukban…

Évközi idő 33. vasárnapjára, november 19-re esik az idei megemlékezés, melynek alkalmával Rómában két kiemelkedő ese-ményre kerül sor: Ferenc Szentatya délelőtt a szegényekkel együtt mutatja be a szentmisét a Szent Péter Bazilikában, Úrangyala után pedig az audienciák termeiben közösen ebédel a szegényekkel.

Kapcsolódjunk be mindannyian a Szentatya programjába és igyekezzünk nagyobb fogé-konyságot mutatni, valamint több segítséget nyújtani a körünkben élő rászorulóknak. E nap jó alkalom arra, hogy valamennyien találkoz-zunk a szegény Krisztussal, a környezetünkben élő – rászoruló és szenvedő – embertársainkon keresztül.

Előre meghirdetett program szerint, az adventi lelki napot a következő beosztás szerint szervezzük, a főesperesi központokban:

1. Első körben:

Előadó: Főtisztelendő Prof. dr. Oláh Zoltán

            Téma: A görög Ószövetség jelentősége a kereszténységben

***

2. Második körben:

Előadó: Főtisztelendő Prof. dr. Holló László

            Téma: Gyón(j)unk-e még a 21. században is?

Minden központban, a szokott időben tartsák meg a koncelebrációs szentmisét, a kerület valamennyi papjának részvételével.

A szentmisét követően külön elmélkedésen vesznek részt a Paptestvérek és utána elvégezhetik szentgyónásukat.

Az előadást és megbeszélést közös ebéd kövesse, ahol alkalmuk lesz az előadás anyagának és egyéb közös problémáknak a megbeszélésére. Amennyiben igény mutatkozik a rekollekciós téma elmélyítésére, folytatni lehet a megbeszélést az ebéd után is.

Valamennyiük cselekvő részvételére, ezúton is számítunk. Ismételten felkérjük a Főtisztelendő Főesperes urakat, hogy a részvételről írásban tájékoztassanak, megjelölve a távolmaradók nevét és a hiányzás okát is.

Áldott adventi készülődést kívánok Főtisztelendő Paptestvéreimnek és a gondjaikra bízott híveknek.

Főtisztelendő Paptestvéreimet emlékeztetem, hogy a jövő évben bérmálás és főpásztori vizitáció a Kézdi–Orbai és Aranyos–Tordai kerületekben esedékes.

Reméljük, hogy a fent említett kerületekben, a plébániai hitoktatás őszi beindulásával párhuzamosan, megkezdték már a bérmál-kozók felkészítését is.

Az esedékes évi programtól eltérő, rendkívüli bérmálás is lehetséges, ha lelkipásztori szempontok ezt indokolják. Azon egyházközségek lelkipásztorai, akik a rendes beosztástól eltérően szeretnének bérmálást, legkésőbb folyó év december 31-ig jelezzék szándékukat hivatalunknak.

A bérmálási korhatár továbbra is a betöltött 15. év.

Csak megfelelően felkészített, hitüket gyakorló fiatalokat engedjenek a nagykorúság szentségéhez.

A hatályos ET (Egyházi Törvénykönyv) szerint a megyéspüspök feladata, hogy a rábízott részegyházat jog szerint törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalommal kormányozza (391. kán. – 1. §.).

Feladata gondosan felügyelni mindazoknak a javaknak a kezelésére, melyek a neki alárendelt hivatalos jogi személyekhez tartoznak. Külön utasítások kiadásával rendezze az egyházi javak kezelésének egész ügyét (1276. kán. – 1. és 2.§.).

A vagyonkezelést illetően is ügyeljen, nehogy az egyházi fegyelembe visszaélések férkőzzenek (392. kán. – 2. §.).

Mindazok – akár püspöki vagyonkezelő, akár plébános vagy plébániai kormányzó, akár világiak –, akik törvényes jogcímen (Státus, Hittudományi Főiskola, Karitász, Tanulmányi ház, Iskola vagy más intézmény) részt vesznek az egyházi javak kezelésében kötelesek feladatukat az egyház nevében a jog szerint ellátni (1282. kán.). Minden jogi személynek legyen gazdasági tanácsa vagy legalább két tanácsosa, akik a vagyonkezelőt a szabályzat szerint feladatának teljesítésében segítik (1280. kán.).

Az egyházmegyét minden jogügyletben a megyéspüspök képviseli (393. kán.).

Gazdasági Tanács

A gazdasági tanácsot a megyéspüspök nevezi ki, ennek elnöke maga a megyéspüspök vagy megbízottja, s legalább három a gazdasági ügyekben és a világi jogban valóban jártas, feddhetetlen krisztushívőből áll (492. kán. 1.§).

A gazdasági tanács tagjai öt évre kapnak kinevezést, de ennek elteltével megbízatásuk további ötéves időszakra is meghosszabbítható (492. kán. 2.§).

A gazdasági tanács feladata, hogy a megyéspüspök útmutatása szerint évente készítsen kalkulációt az egész egyházmegye kormányzásában, a következő évben előreláthatólag jelentkező bevételekről és kiadásokról, valamint év végén hagyja jóvá a bevételekről és kiadásokról szóló számadást (493. kán.).

A megyéspüspök meghallgatja a gazdasági tanács és a tanácsosok testülete véleményét a nagyobb jelentőségű vagyonkezelési intézkedések előtt. A gazdasági tanács és a tanácsosok testülete beleegyezésére van szükség a jogban külön meghatározott eseteken kívül a rendkívüli vagyonkezelés körébe tartozó minden ügylethez (1277. kán.).

Ilyenek:

– új templom építéséhez a megyéspüspök-nek ki kell kérnie a papi szenátus véleményét (1215. kán. – 1.§.);

– jogi személy céljaira befektetni azt a pénzt, amely a kiadásokat meghaladja, és hasznosan elhelyezhető (1284. kán. – 2.§.6.);

– az állandó vagyon (templomépület, más épület, föld, illetve tőke, melynek jövedelméből a jogi személy él) elidegenítése (1285. kán.);

– per indítása esetén (1288. kán.);

– a főegyházmegyei javak elidegenítése estén (1292. kán. – 1. §.), tiszteletben tartva az 1295. kánon előírását.

Számvizsgáló Bizottság

Azok a bármiféle egyházi javakat kezelő személyek, akár klerikusok, akár világiak, akik a megyéspüspök kormányzati hatalma alól nincsenek törvényesen kivéve, évente kötelesek számadást beterjeszteni a helyi ordináriusnak, aki azt vizsgáltassa át a gazdasági tanáccsal (1287. kán. – 1. §.).

A megyéspüspök nevezzen ki egy háromtagú, független, pénzügyi szakemberekből álló cenzor vagy számvizsgáló bizottságot, amely évente egyszer ellenőrzi a püspöki vagyonkezelő, a Státus, a Hittudományi Főiskola, a Karitász, a Tanulmányi ház, Iskola vagy más intézmény ügyvitelét.

A cenzor bizottság az ügyvitelekről pontos jelentést tesz a gazdasági tanácsnak, illetve a főpásztornak.

Főegyházmegyei Vagyonkezelő

A főpásztor a tanácsosok testülete és a gazdasági tanács meghallgatásával nevezi ki a főegyházmegyei vagyonkezelőt, akinek a gazdasági ügyekben valóban jártas, kiválóan becsületes embernek kell lennie (494. kán. – 1. §.).

A vagyonkezelőt öt évre kell kinevezni, de ennek elteltével megbízatása újabb ötéves időszakra meghosszabbítható.

Tisztségének ideje alatt csakis a püspök által megítélendő súlyos okból, a tanácsosok testülete és a gazdasági tanács meghallga-tásával mozdítsák el (494. kán. – 2. §.).

A vagyonkezelő feladata, hogy a gazdasági tanács által megszabott rend szerint az egyházmegye javait a püspök felügyelete alatt igazgassa, és az egyházmegye meghatározott bevételéből olyan kiadásokat eszközöljön, melyeket a püspök vagy más, általa megbízott személyek törvényesen elrendeltek (494. kán. – 3. §.).

Év végén a vagyonkezelő köteles számot adni a gazdasági tanácsnak a bevételekről és kiadásokról (494. kán. – 4. §.).

A 494. kán. 3. és 4. §-ában említett feladatokon kívül a megyéspüspök a vagyonkezelőre bízhatja az 1276. kán. 1. §-ában és az 1279. kán. 2. §-ában szereplő feladatokat is (1278. kán.).

Az egyházi javak kezelésére az az illetékes, aki közvetlenül igazgatja azt a személyt, amelyhez ezek a javak tartoznak, hacsak a részleges jog, a szabályzat vagy a törvényes jogszokás másként nem rendelkezik, és épségben hagyva az ordinárius közbelépési jogát a vagyonkezelő hanyagsága esetén (1279. kán. – 1. §.).

Minden jogi személynek legyen gazdasági tanácsa vagy legalább két tanácsosa, akik a vagyonkezelőt a szabályzat szerinti feladatának teljesítésében segítik (1280. kán.).

A vagyonkezelők érvénytelenül hoznak olyan intézkedéseket, amelyek meghaladják a rendes vagyonkezelés határait és módját, hacsak előzőleg az ordináriustól írásbeli felhatalmazást nem kaptak rá (1281. kán. – 1. §.).

Egyházi tulajdont nem szabad saját vagyonkezelőjének vagy a vagyonkezelő negyedfokú vagy annál közelebbi rokonának vagy sógorának eladni vagy bérbe adni, az illetékes hatóság külön írásbeli engedélye nélkül (1298. kán.).

A plébános minden jogügyletben képviseli a plébániát, a jog előírása szerint; legyen gondja arra, hogy a plébánia javait az 1281–1288. kán. szerint kezeljék (532. kán.).

Minden plébániának legyen gazdasági tanácsa, nálunk ez az egyháztanács, mely az egyetemes jog és a megyéspüspöktől kibocsátott szabályok szerint működik, és amelyben az ezen szabályok szerint kiválasztott krisztushívők a plébánost segítik a plébánia javainak kezelésében (537. kán.).

Amikor a plébános feladatát átvenné esküvel kell kötelezze magát az ordinarius vagy megbízottja előtt arra, hogy a vagyonkezelést jól és hűségesen fogja ellátni (527. kán. 2. §.). Általuk aláírandó pontos és részletes leltárt kell készíteni az ingatlanokról, az értékes vagy bármiképpen a kulturális javakhoz tartozó és az egyéb ingóságokról, azok leírásával és becsértékével; a kész leltárt felül kell vizsgál-ni. A leltár egy-egy példányát a vagyonkezelőség és az egyházmegyei hivatal levéltárában kell őrizni. Minden változást, ami a vagyonban végbement, azt mindkettőbe be kell jegyezni (1283. kán. – 1-3.).

A plébánia átadásakor mind az átvételi, mind az átadási leltárt ellenőrizzék.

A vagyonkezelő plébános gondosan lássa el feladatát az 1284. kán. 2. §.-ában leírtak alapján. (1.–9. pontjai szerint)

A vagyonkezelők érvénytelenül hoznak olyan intézkedéseket, amelyek meghaladják a rendes vagyonkezelés határait és módját, hacsak előzőleg az ordináriustól írásbeli felhatalmazást nem kaptak rá (1281. kán. – 1. §.).

Tartsák tiszteletben az országban érvényes szerződési jogot (1290. kán.).

A püspöki konferencia vagy a püspök által megszabott alsó értékhatár alatti értékek (ez a plébános kéthavi fizetésének megfelelő összeg) elidegenítéséhez nem szükséges külön engedély, de azt meghaladó érték felett kérjen engedélyt (1291–1292. kán.).

Egyházi tulajdont az 1298. kán. értelmében nem szabad saját vagyonkezelőjének az egyháztanács tagjának vagy a vagyonkezelő negyedfokú vagy annál közelebbi rokonának vagy sógorának eladni vagy bérbe adni, az illetékes hatóság külön írásbeli engedélye nélkül.

A meg nem engedett vagyonkezelés elkövetőinek büntetéséről és kártérítési kötelességéről a 128. kán., 1389.kán. 2. §., 1729. kán. rendelkezik.

Egyházmegyéink kiadója, a kolozsvári Verbum Keresztény Kulturális Egyesület gondozásában megjelent a Tamás József segédpüspök úr által szerkesztett, jövő évre szóló falinaptár és az advent első vasárnapjától érvényes direktórium.

A Verbum a hónap közepétől kezdve, de legkésőbb november 25-éig eljuttatja a plébániák által már korábban megrendelt példányokat a főesperességekre.

A naptár árával kapcsolatosan érvényben marad a 1789–2016 számon közölt főegyházmegyei előírás: „a naptárak ára 3 (azaz három) lej legyen, amelyből a Verbumnak 2 (azaz kettő) lejt kell befizetni. A fennmaradt 1 lej a forgalmazó plébániákat illeti meg, amit egy összegben vételezzenek be a plébánia könyvelésébe. Az előbbitől eltérő értékesítési díjszabás alkalmazása visszaélésnek minősül.” (2016/X. körlevél)

A Direktórium példányonkénti ára is változatlan: 20 lej. Mindkét kiadványról a Verbum számlát állít ki, amelyet a plébániáknak kérésre e-mailen is eljuttat.

A forgalmazással kapcsolatban további információ a terjesztes@verbumkiado.ro e-mail címen vagy a 0740-937116-os telefonszámon kérhető.

Utánrendelésre is ugyanitt van lehetőség.

A YOUCAT Alapítvány 2014-ben két könyvet is kiadott Németországban: „YOUCAT Bérmakönyv” és „YOUCAT Kézikönyv a bérmakurzushoz” címmel. Tavasszal mindkét kiadványt megjelentette a budapesti Vigilia Kiadó.

1. – YOUCAT Bérmakönyv

A könyv a bérmálásra készülők számára a fiatalok nyelvén és stílusában mutatja be hitünk alapjait, sok-sok érdekes képpel és illusztrációval, játékos ötlettel. A 12 egységre osztott "bérmakurzus" igazi áttörést hozhat bérmálásra felkészítésben: jókedvűen, mégis elmélyülten vázolja fel a legfontosabb tudnivalókat Isten teremtő és megváltó szeretetéről, majd felkészít a szentgyónásra és magára a bérmálásra.

2. – YOUCAT Kézikönyv a bérmakurzushoz

A YOUCAT Bérmakönyvhöz készült részletes tanári kézikönyv. Annak minden fejezetéhez részletes teológiai magyarázatot ad, majd számos ötlettel segíti a hitoktatót az órákra való felkészülésében. A könyv sok közvetlenül is felhasználható (másolható, kivágható stb.) segédanyagot is tartalmaz, ami élményszerűvé, vonzóvá teheti az órákat. Ajánlott óravázlatai két változatban készültek: kisebbek és nagyobbak számára más-más módszerket ajánlva. Nélkülözhetetlen segédkönyve lehet mindazoknak a lelkipásztoroknak és hitoktatóknak, akik bérmálási előkészítő tanfolyamokat tartanak.

Mindkét könyv kedvezményes áron 2017. december 10-éig megrendelhető a Verbumnál (terjesztes@verbumkiado.ro; 0740-937116):

YOUCAT Bérmakönyv – 32 lej/példány

YOUCAT Kézikönyv a bérmakurzushoz – 35 lei/példány

3. – Jakubinyi György érsek könyve Márton Áron püspökről

A csíkszentdomokosi, idén hatodik alkalommal megszervezett Márton Áron konferencia és megemlékezés rendezvényére jelent meg Jakubinyi György érsek összeállításában az

Isten Szolgája Márton Áron az erdélyi püspökök sorában.

Adalékok Áron püspök életrajzi adataihoz című kötet.

A főpásztor történelmi adatok, évtizedek óta pontosan vezetett statisztikák, hiteles dokumentumok gyűjteményét adja közre, amelyben elhelyezi Márton Áron püspök alakját az erdélyi főpapok sorában. A kötet különlegessége a szerző Áron püspökkel kapcsolatos személyes feljegyzéseinek közre-adása, a római vizitek naplójegyzeteinek és más személyes feljegyzéseknek publikálása.

*

/Jakubinyi György (szerk.):

Isten Szolgája Márton Áron az erdélyi püspökök sorában. Adalékok Áron püspök életrajzi adataihoz, Verbum, Kolozsvár 2017, 224 oldal, ára: 20 lej/.

Gyulafehérvár, 2017. november 13-án,

Magyar szentek és boldogok emléknapján.

                                                                                                                                 † György s.k. 

                                                                                                        érsek